Kötvénykibocsátás

A kötvénykibocsátáshoz alapvető információk, illetve gazdálkodási rendeletek hiányoznak (pl.: gazdasági program), ezért kérdések mentén lehet haladni a feltételek összeírásához. A kibocsátás feltételei, költségei nagyban függnek a gazdálkodás minőségétől, átláthatóságától. Ebben az évben Várpalota 3,5 %-os kamattal bocsátott ki kötvényt, ahol pénzügyileg minden rendben volt, a pénzt kizárólag fejlesztések fedezetére használják. Hitel kiváltására libor+1,1% (jelenleg 3,85%) kamattal tudott kötvényt kibocsátani egy másik önkormányzat (Gyömrő). Veresegyház jelenleg legjobb hitele libor+3,75%, mutatja a város lesújtó tőkepiaci megítélését.

 

Általában a kötvénykibocsátáshoz nem ingatlan fedezet a biztosíték, (mint a hitelnél) hanem a kibocsátó ellenőrizhető jó gazdálkodása. Ahhoz, hogy a kötvénykibocsátás sikeres és gazdaságos legyen, a képviselőtestületnek még a kibocsátást megelőzően a gazdasági programját el kell fogadnia, mely biztosítja a kiegyensúlyozott gazdálkodást (tartalmazza, a kötvénykibocsátást, és az eladósodás megállítását). Reális költségvetési koncepciót kell készíteni 2008. évre, mely nem tartalmazhat hitelállomány növekedést (ezen kötvénykibocsátás kivételével), illetve nem tartalmazhat nem teljesíthető bevételeket, sem ingatlanértékesítést. A bevételi oldalnak fedeznie kell a kiadásokat úgy, hogy a hitelállományban lévő pályázati önrész ne csökkenjen (mint pl. az OTP folyószámlahitelben megjelentetett pályázati önrész, ami legalább 384 millió forint, pontos összeget meg kell tudni). A jelenlegi hitelállomány (és így a kötvénykibocsátás összege) tartalmazza a szezonális bevételek kiegyenlítését. December hónapban a legmagasabb a bevétel, amit csak a következő évben folyamatosan ésszerű elkölteni. Ennek a folyamatos fizetésnek a garanciáját meg kell teremteni, mert idő előtti elköltésével tovább nő az eladósodás.

Konkrét kérdések a kibocsátással kapcsolatban:

Milyen összegben történjen a kibocsátás?

A jelenlegi hitelállományhoz kell ragaszkodni, mivel ez fedez minden tevékenységet. Kivételt képezhet a folyó évi kamatteher, illetve az óvadéki letét összege, melyről nincs információ. Amennyiben a jelenlegi hitelállomány nem fedezi a kamatterheket, annak összegével meg kell emelni azt.

Milyen típusú kötvény legyen kibocsátva?

Amennyiben biztonsággal bevállalható a tartozásállomány csökkenése, akkor lehet a PM által beterjesztett folyamatos törlesztésű kibocsátást bevállalni. Veszélye, hogy ha nem csökkenthető a tartozásállomány, akkor egyéb kisösszegű, drága hiteleket kell felvenni később.

Amennyiben a folyamatos törlesztés bevállalása nem reális a lejáratkor egy összegben törlesztő kötvényt célszerű kibocsátani. Figyelemmel kell lenni az Ötv. 88. §-ra, ezért 5 különböző lejáratú kötvényben ésszerű gondolkodni. Előnye, hogy nincs törlesztéskényszer, ellenben a tartozásállomány csökkenthető, a kötvény visszavásárlásával, így idővel kényszer nélkül megtehető a folyamatos törlesztésnek megfelelő eljárás. Az is lehetséges, hogy a felszabaduló pénzeszközök befektetése nagyobb jövedelmet eredményez, mint a visszavásárlásból adódó megtakarítás.

Gazdaságos-e a kibocsátás, illetve mekkora összegben gazdaságos?

• A kibocsátással egyidejűleg a jelenlegi hitelszerződéseket fel kell mondani (esetleg milyen más konstrukció létezik), ezeknek mik a költségei?
• Lehet, hogy a K&H 2006.10.01-én felvett Libor+3,75% kamatozású hitelét, vagy a Volksbank 2006.02.07-én felvett 4,49% (felvételkor) kamatozású hitelét nem érdemes felmondani annak költsége miatt.
• A kibocsátásnak mennyi a teljes költsége? (pl. szervezési, lebonyolítási, jegyzési, garanciavállalási, fizető-banki, értékpapír azonosító kiadási és dematerializált értékpapír keletkeztetési díj)
• A kötvény visszavásárlásának, bevonásának mik a költségei.

Az összes költség figyelembevételével kell kiszámolni a terheket, és megfelelő gazdasági (belső megtérülési ráta) számításokkal összehasonlítani a különböző konstrukciókat.

Melyik forgalmazót válasszuk?

• Az ajánlatok megtételére legalább a négy legnagyobb pénzügyi szolgáltatót (Raiffeisen, Erste K&H és OTP) fel kell kérni, viszont nem szabad kizárni mást sem, hiszen a monopólium drágítja a szolgáltatások értékét.
• A kiválasztásnál minden szempontot figyelembe kell venni (például a visszavásárlás, bevonás költsége, árfolyamkockázat).
• Nem választható az, amelyik nem nyújt jegyzési biztosítékot.