Zsolt Péter elemez – Csernobil tanulsága Veresegyházon

Zsolt Péter elemez – Csernobil tanulsága Veresegyházon

Aki nem látta még a Csernobil című minisorozatot, melyet a HBO készített, az feltétlenül nézze meg. Ha nagy azért, mert vannak saját emlékei, ha kicsi, akkor meg azért, mert a jövő érdekli. Ha szórakozni akar és szereti, ha egy sorozatban hullanak az emberek, mint a legyek – ld. még Trónok harca -, akkor azért, ha komoly és mély tartalmú mondanivalóra kíváncsi, akkor azért. Ha érdekli az a műfaj, ami által nem csak leragad a képernyő elé, hanem a valóságról is többet megtud – ma ez a műfaj a legsikeresebb -, akkor meg azért. És sorolhatnánk még miért. Pl. ha sznob és tudni akarja mi 2019 sztársorozata.

S mondanék még az ÉVE honlapra szánt érvet: ha meg akarja érteni Pásztor Béla Veresegyház polgármesterét és az ő faluját-városát, akkor azért.  Mitől ennyire univerzálisan mindenkinek ajánlható a sorozat? – Alighanem, mert a hatalom makacssága kerekedik felül benne a józanészen. S ugye ezt tapasztaljuk nap mint nap. Egyre primitívebb politikusok nyernek választásokat egyre nagyobb sikerrel, s ez már azoknak is feltűnik, akik a hatalomba juttatják őket. Nálunk például azzal nyugtatjuk magukat, hogy de hát az Eu azt már úgyis korlátozni fogja, a többit meg jól csinálja.

Egy falu esetében azt gondoljuk, hogy Pásztor Béla remekül képviseli a települést a világ ellenében, s ha valami nagyon kártékonyat akar, hát azt az állam, a hatóságok úgysem engedi. Bízunk valami felsőbb hatalomban, miközben vagy nincs ilyen – mert az állam szét van esve, mert az Eu bürokratikusan impotens, mert a jóisten meghalt stb.

Végképp nem értjük, hogy mi történik akkor, amikor a legfőbb hatalom a mi büszkeségünk védelmében a legfőbb károkozó. Olyan mértékben akarunk hinni a felettünk állók bölcsességében, hogy fel sem tételezzük épp őket kéne visszafognunk, kontrollálnunk. A szovjet népet nem lehet megalázni, s ha a vezetőik ezt tartják szem előtt, akkor csak jó szándékúak lehetnek. Pásztor a veresi emberért van, s ha ezért él, akkor minden tette, még a hibái is értünk vannak. A populista politikusok csak a migránsáradattól akarnak megvédeni minket, s ha ez a céljuk, minden más tévedésük is elnézendő. S közben már az alapokkal van baj. A migránsellenesség emberiségellensessé válik, az atomerőmű elpusztít minket, Pásztor Béla atyai szeretetében pedig élhetetlen zsúfoltságot teremt és gazdasági csődbe visz, egy kéz-kezet mos abszurd, korrupt mikrovilágot hoz létre. Sokat filozófálnak a filmben a hazugságról és a következményeiről, az „egyszer benyújtják nekünk a számlát a valóság” helyzetről.

Csernobil esetében a nép legfőbb ellensége a tudósok voltak, aztán az igazság eltitkolása. A katasztrófa bekövetkeztekor maguk a bürokraták ártottak a legtöbbet, kikben a nép egyébként bízott. A politikus főszereplő Borisz Scserbina miniszterhelyettes kulcsmondata – elmenne akár egy egzisztencialista filozófus kulcsmondataként is – az, hogy nem hitte el, hogy nagy a baj, mert ha az lett volna, nem őt bízzák meg. Amúgy Scserbina valós szereplő, és a baleset után 5 évre rákban halt meg.

A film minden eleme valósághű, kivéve, hogy az evakuálásnál ikarus buszok szállították Pripjatyból és környékéről az embereket. Úgy látszik ezt az egy kelléket nem tudták beszerezni az amerikai filmsorozathoz. A lényeget azonban a filmből megtudjuk, azt a máig szakmai körökben vitatott kérdést, hogy nevezhetjük-e a balesetet atomrobbanásnak, mert hogy először nem az atomok okozták a bajt. S voltaképpen igen. Valódi atombomba robbant Csernobilban, s hogy hányszorosa volt ez a hirosímainak megtudhatjuk a filmből (erre most pontosan nem emlékszem), valamint azt is, hogy mennyin múlott, hogy mi magyarok is és Európa nagy része nem lett migráns. (A mellette lévő blokkok is közel voltak a robbanáshoz és az erőmű alja is majdnem átolvadt, ami miatt milliók vize vált volna rádioktívvá.)

A nem látjuk és nem probléma, a tudatlanság és a vak bizalom olyan emberi tulajdonságok, melyek mindannyiunkat jellemeznek: ez a szándékos vakság. Néhány mondatot hadd idézzek abból az időből is, mikor Veresegyházra a BD akart gyárat telepíteni.

BDtu

Mivel egy különlegesen veszélyes anyaggal tervezték a fertőtlenítést, mely kiszabadulva a környező lakosok rákos megbetegedését okozta volna, s mivel olyan robbanásveszélyes volt, mintha kis koncentrált helyen két tucat TNT gyárat hoztak volna létre, ezért valamivel meg kellett nyugtatni a népet:

1.„lehet, hogy a világban volt már ilyen gyárral probléma (vittünk robbanásról felvételeket), de az nem a BD volt.”

  1. „az emberek mindig aggódnak, s vannak, akik csak pánikot akarnak kelteni, de minden ipari termelés kockázattal jár, ezzel együtt kell tudni élni.”
  2. „nem is fognak ETO-t használni fertőtlenítésre.” vagy: „a tárolt propán gáztartályok sem érik el azt a nagyságot, ami miatt veszélyes üzemnek minősítené a hatóság.”

Az első érv arról szólt, hogy az ember már sokkal okosabb semhogy a természet ne engedelmeskedjék neki. Ez tehát az önteltség bűne. Szinte általános emberi bűn.  (Egy gödöllői rádióstúdióba, ahová Pásztor meg én voltunk meghívva, és a polgármester épp érvelt a biztonság mellett, felemelte a poharát, hogy vizet igyon belőle, és a pohár alja véletlen levált, a víz szétfolyt az asztalon. Ilyet még sosem láttam, s szerintem ő sem. Kommentáltam az esetet a hallgatóknak, mert olyan volt, mintha jel lett volna. )

A második állítás arról szól, hogy felüti a fejét a politikai féltékenység, s aki lázadozik, az nem tartja tiszteletben a demokráciát, hiszen Pásztor Bélát megszavazta a többség, és ha ő a vezető, akkor hagyjuk őt dolgozni.  (Ez a többségi demokrácia kontra liberális demokáciafelfogás ellentéte, melyben mostanában a populizmus felé billen a mérleg nyelve.)

Pásztor Béla bölcsességében tehát illik hinni, hiszen nem hozna ide olyasmit, ami nekünk ártana. Ezzel szemben Pásztor Béla pont olyan laikus és tudatlan, mint Scserbina, s maga is azon meggyőződés alapján áll, hogy nem lehet probléma a BD-vel, mert ha bármi kockázat volna vele, nem akarnák az emberek közelébe telepíteni. A tudósok és az állam ezt eleve nem engedné.  Ha őt bízták meg a BD részéről a feladat politikai menedzselésével, akkor a dolog nem lehet kockázatos, hiszen egyáltalán nem ért hozzá.

Mi, a nép nem is akarjuk megtanulni mire képes az etilén-oxid. Csernobilban a lakosok tudatlansága olyan mértékű volt, hogy az elképesztő. S persze, ki a fene akarja idegesíteni magát azzal, hogy tanulmányozza egy atomerőmű mellett a kockázatokat. Ha orvos volt nem tudta minek kéne jódot tartani, ha tűzoltó volt nem tudta mit jelent, ha „csak lángol a tető”, ha pedig tudós volt nem tudta, hogy ez a típusú atomerőmű tervezésében hibás. De cinikusság is van a világon. A filmben az erőmű mérnökigazgatója cinikus. S emlékszem a veresi viták során volt egy Pásztor által felkért orvos, aki azzal érvelt, hogy valamiben, akár rákban is, meg kell halni. Mások meg féltek. HÍtunk mi is előadókat, de volt aki először elvállalta, aztán visszamondta.

A harmadik pontunk a hazugságokról szól. Pásztor aláírt egy titkos megállapodást a céggel, hogy nem beszélhet a fertőtlenítési eljárás későbbi bevezetéséről (arról, hogy lesz etilén-oxid a gyárban). De hazudott a szakmai jelentésében a BD is a hatóságoknak – s már ez a hatástanulmány is csak azért készült el, mert rákényszerítettük őket. A trükközést a Tavirózsa Egyesület szakértőjének, Tatár Sándornak sikerült bizonyítania. Csernobil is tele volt hazugságokkal, s miért? – Mert az ember alapvetően olyan lény, aki hibázik, érdekei vannak, s aztán hazudik. Nos, ezért nem szabad a kezébe adni olyasmit, ami aztán elpusztíthatja.

 

Kategória Szakmai anyag