Veresi spirál – strucc-költségvetés

A költségvetésben ezúttal is a kívánalmaknak megfelelő fejlesztések szerepelnek, csakhogy fedezeteként a telekértékesítés van megjelölve. A fejlesztéseket a város végrehajtja, mert az van a rendeletben. Ezután a telekértékesítés csak töredékében sikerül, de az külső tényező. Így a rendeletet végrehajtotta, csak megnőtt a hiány, amiről nem tehet, mert mindezt előre ugye ki látta volna? Likviditási gondok keletkeznek, amit ígéretekkel és különböző szívességekkel megold, valamint tervezetlen hitellel kompenzál. A hitelfelvételt utólag elfogadtatja a képviselőkkel, ugyanis ez kész helyzet, és ha döntöttek a fejlesztésről, akkor értsenek egyet a hitelfelvétellel is, ha nincs jobb ötlet. (A dolog rugóra jár, a képviselők minden évben meglepetten tapasztalják, hogy meg kell szavazniuk a hitelfelvételt.)

A telekértékesítés is újabb igényeket generál a megnövekedett lakosság miatt. Ezért az újabb fejlesztésekhez nagyobb telekértékesítést kell betervezni. Így a kielégítetlen igények tovább nőnek, sőt a hitelállomány is, ami után még kamatot is kell fizetni. A kamat a hitel kényszerűsége miatt az elején túlságosan kedvezőtlen, amit később lehet ésszerűsíteni, de ennek eredményeképpen az összes önkormányzati tulajdont jelzálog terheli.

Hogy lehet ezt az ördögi kört elkerülni?

1. Egyrészt úgy, ha egy fejlesztés csak a fedezete rendelkezésre állásakor indul.

2. Másrészt úgy, hogy a fejlesztések egy része pénzt hozó beruházásra irányul, ami megtermeli a lakossági igények kielégítésének fedezetét.

3. Harmadrészt úgy, hogy a meglevő hiteltől kell megszabadulni.

A nyereséges beruházások nehezen mentek, mert túl sok szívességet kellett tenni az előző időszak működésének elköteleződései miatt. Nem lettek jól kitalálva, megvalósítva. Nem lett elkülönített ipari park, de amit hozott azt lefölözte az állam. Ám a hitelállományt is kifizette az állam. A tanulság helyi logikával az, hogy nyugodtan lehet hitelre fejleszteni, de ha az egész országban ezt játsszák, nincs az az adófizetői pénz, ami alapján ez kiegyenlíthető, így az országnak kell mondjuk az IMF-hez fordulni, és a baj egyre nagyobbá válik.

A veresi struccpolitika tehát végül minden állampolgárt szegénységbe taszít. S lássuk be, vannak a Földön ügyeskedő diktatúrák és mind végül elszegényednek. A demokráciák azonban lehet, hogy az önkormányzati szinten állnak vagy buknak. Mondjuk egy ésszerű költségvetésen.