Csécsyné Dr. Drótos Edina

Önbizalomban nincs hiány: „Az évek alatt komoly rutinra tettem szert” – mondja. Miben? – a város irányításában, a fejlesztésben, a jogi környezet ismeretében, az egyes döntések mögötti történetiség információinak összeszedésében. OK. És a machiavellizmusban? Abban aligha, mert akkor nem gondolna olyasmit a képviselő asszony, hogy akit a többség megválaszt, az már biztosan azt jelenti, hogy a választott megérdemli a tisztségét. Erdogán például megérdemli? Van tehát amiben rutinra tett szert, és van amiben nincs egy gimnazista szintjén. De nézzük a jog és az erkölcs témáját.

Volt lelkiismeret furdalása egyes szavazásnál? – kérdezi Mohai Imre. Volt – mondja ő. Konkrétan megtudhatnánk miben? Itt lehetne érdekesebb az interjú, de ez a kérdés elmaradt. Lehetne beszélni arról a bizonyos konkrétumról, bármiről, jó döntés volt-e, a döntés milyen elvarratlan szálakat hagyott maga után, azzal akar-e foglalkozni, egyáltalán van-e bármi amivel Pásztor Béla mellett érdemes foglalkoznia, mert odafigyelnek arra amit mond. (Amikor én megfigyeltem a képviselő asszony felszólalását, azt bizony a polgármester semmibe vette.) Azt mind nem tudjuk, hogy konkrétan miben voltak kétségei, az viszont kiderül, hogy azért van minden rendben, mert ezek a kockázatos döntések is a város érdekét szolgálták. Vegyünk most mi egy kockázatos döntést – ha már az interjúban ilyesmi nem került elő -, amely mondjuk azért kockázatos, mert jogszabályt sért. Ha az állam erős lenne, ezek miatt büntető eljárás vagy pénzügyi szankciók indulnának. Például a likvidhitelek fejlesztési célokra használása ilyen törvénytelen eljárásmód. Csak mert a város érdekeit szolgálják a jogszabályok áthágása az rendben van? Tudjuk, a polgármester szerint igen, de a képviselő asszony szerint is? Esetében egy jogvégzett emberről van szó, aki bíró szeretett volna lenni.

Vagy nézzük tovább, hogy az önbizalom mögött van-e távlatibb rálátás a világra a „város érdekeinél”. Ha minden város úgy fogja fel az érdekeit, hogy eladósodni kell, mert majd úgyis kifizeti valaki, s az ország emiatt csődbe megy, akkor is rendben van a más városok leelőzésének vágya? A tisztességtelen verseny szerintünk épp úgy nincs rendben a városok közt, mint az egyenlőtlen feltételek közötti versengés a sportban, vagy egy olyan zenei vetélkedő, ahol van, aki azért jut egy fantasztikus hangszerhez, mert történetesen ellopta. Mennyire tisztességes az, hogy más városok költségvetési fegyelme miatt tudja egyáltalán az állam aztán egyenesbe hozni a renitenseket, mert ha mindenki azt tenné amit Veresegyház, akkor az ország összeomlana? A felelősség határa hol van? A városhatárnál, vagy tágabban? Egy képviselőnek csak a város pillanatnyi érdekeit kell nézni, vagy egyébként magyar állampolgár is, s vonatkoznak rá is a magyar állam jogszabályai?

A dilemma hasonlóképp merül fel abban is, hogy valaki a zeneiskolája érdekeiig tekint, vagy a város összetettebb nehézségeit is figyeli? Mint egy jó civil kezdte el szerepléseit az önkormányzatban, aki elkötelezett a zeneiskolája ügyének. Mára távolabb lát – ehhez kétség sem fér -, a rutin mégiscsak rutin.

Amúgy rendkívül fontos, hogy egy képviselőnek legyenek ismeretei másról is, mint a képviselőség. Valamihez értsen, s ne csak a hatalom megtartásának mestere legyen, mert akkor olyanná válik, mint Pásztor Béla. A képviselő asszony feltehetően elkötelezettje a komolyzenének, a zenei oktatásnak, és a zeneiskolájának. Abban viszont kevésbé rutinos, hogy nem tudja bár a SZOVE színeiben 2010-ben nem nyert, belőle mégis alpolgármester lett, ez miért történt. Ez hatalomtechnika. Pásztor Béla hogy mennyire volt tisztában Csécsyné Dr. Drótos Edina majdani alpolgármesteri tehetségével azt nem tudjuk, de azt igen, hogy „a mellettünk kiállót nem hagyjuk az út szélén” elvet jól ismeri. Ilyenkor a felemelt ember később a tűzbe is utánunk jön. Csécsyné Dr. Drótos Edina zeneiskola igazgatóság mellé megkapta a fizetett alpolgármesteri tisztséget, melyhez nem volt szükség választói legitimitásra. Ez valóban komoly megtiszteltetés és felelősség. A képviselő asszony egy olyan lélektani csapdában van, hogy elkötelezett Pásztor Béla hívő, és még nem tudja miért az.

A politikai manipuláció felismeréséhez is kéne egy kis rutin. Idestova második ciklus óta közelről figyelheti, hogy csinálja ezt a mester. Mi régebb óta tanulmányozzuk Pásztor Bélát, aki előszeretettel helyez pozícióba olyanokat, akik kicsit kiszolgáltatottak neki, kicsit lekötelezettjei, akik ígéretekkel sakkban tarthatók, mert van amiben elkötelezettek.

A foci pálya körüli lelátókat, és a Budapesti úton a körforgalomért való lobbizást – kettő is lett – köszönjük, zeneiskolai építkezési terveihez pedig egy kalappal. Kívánjuk, hogy teljesüljön. Ám nem véletlen teljesültek előbb a focipályával kapcsolatos kérései, s nem véletlen csak csepegteti a „város karmestere” a zeneiskolával kapcsolatos jogos igényeket. Ha fordítva tette volna, nem volna mivel a képviselő asszony sakkban tartható. Hogy túl rosszindulatúak vagyunk Pásztor Bélával szemben? Alighanem mi meg ebben tettünk szert rutinra, mert hogy ez a szakmánk, meg 10 év óta Veresegyház vezetőjének minden lépését figyeljük.