Mikor marad idő a kiskorrupció elleni fellépésre?

……….

Belső

Külső

Fentről jövő

(Top-down)

Belső monitoring, audit

Szervezeti szabályok

Jutalmak és szankciók

Dolgozók rotációja

Országgyűlés

Kormány, önkormányzatok

Igazságszolgáltatás

Ügyészség, rendőrség

Állami Számvevőszék

Kormányzati korrupcióellenes szervek

Alulról jövő

(Bottom-up)

Bejelentés (whistleblowing)

Szervezeti kultúra

Sajtó, blogok, közösségi média

Civil társadalom, nonprofit szervezetek

A HVG által közölt táblázat azt mutatja, hogy a korrupciónak ellent lehet állni alulról és fölülről, a korrupciót elkövető szervezeten belülről, és kívülről. Kívülről és alulról például a mi egyesületünk dolgozik.

A modell értelmezésén kívül a hazai helyzetértékelést ld. itt.

Amire az írás nem figyel fel, de Veresegyházon szerzett tapasztalataink alapján állíthatjuk: a nagyrendszer problémái (állam) azt eredményezik, hogy az egyesületünknek kevesebb energiája marad a kisrendszerekre (önkormányzatunkra) való kívülről történő odafigyelésre.

A civil társadalom is csak akkor tud jól működni, ha minél inkább összhangban és harmóniában  dolgozik az állammal. Amikor a polgármesterünk nem támogatta a parlagfű elleni törekvéseink és a fűkasza pályázatunk, a Jövő Nemzedékének Ombudsmanja a mi példánkat látva törvénymódosítást javasolt a pályáztatási rendszerek kiírására. A polgármester ugyanis csak a hozzá közel állókat támogatta, tehát korrupciót alkalmazott. Visszaélt a hatalmával, de érdeksérelmünk miatt fel tudtunk lépni, vagyis a rendszer felülről segített a korrupció visszaszorításában.

Amikor az óvodafásításra adtunk be pályázatot, és ott a képviselők meg is szavaztak nekünk egy csökkentett költségvetést, de Pásztor Béla nem volt hajlamos fizetni, mert ő csak a saját köreihez tartozó embereknek engedi meg, hogy fát ültessenek az óvodákban, akkor ez elleni jogorvoslatot kellett volna kapnunk, de itt már nem akadtunk partnerre, vagyis a rendszer a polgármester feje felett elgyöngült. Így a korrupciós gyakorlat mint módszer állami megerősítést kapott. „Érdemes kiszorítani a közéletből, még a faültetésből is a politikailag riválissá válhatót” – gondolhatta ezek után a városvezető. (Ld a részleteket itt.)

A helyi korrupcióval szemben az a jó, ha összhangban vagyunk az önkormányzattal. Ha azt látjuk, hogy egy építkezés során több pénzt vesznek ki az önkormányzat zsebéből, mint az jogos volna, akkor itt a legfőbb szövetségesünk maga az önkormányzat kéne, hogy legyen. De ha az önkormányzat feje folyamatosan kölcsönt ad egy olyan vállalkozónak (Gábor Csaba), akinek pedig mellékesen jogerősen el van ítélve csalásért, és az önkormányzatot is folyamatosan becsapja, akkor felmerül, hogy valamilyen kéz-kezet mos játék zajlik közte és a polgármester között. Így nehezen várható el, hogy segítsen a városvezetés, amely amúgy pedig szintén lekötelezettje a polgármesternek.

Az Eu szintjén is fel merülhetnek gondok, ami miatt aztán a magasabb szint nem tudja könnyen kordában tartani az alacsonyabb szinten jelentkező problémákat. Ha például az önrendelkezés alapérték, de a kettős állampolgárság esetében hagyják, hogy a magyarokat emiatt üldözzék Szlovákiában, akkor az Eu sincs összhangban saját magával, tehát nehezen elvárható, hogy az Eu-ra mint egy közösség etikai oszlopára tudjunk hivatkozni, s ezért aztán könnyen válhat az européer hazaárulóvá.

Amikor az értéküzenet nem vág egybe a cselekvéssel, akkor az integrativitás szenved csorbát. Ez egy tágabb kör, mint a korrupció. A korrupció során is mindig akad integrativitás probléma, de nem minden integrativitás probléma korrupció.

Ha az integrativitás felsőbb szinten hiányzik, az elvszerűség megroppan, és kevesebb eszköz áll a rendelkezésre az alsóbb szinten a korrupció ellen. (Ha az embernek a főnöke egy gazember, kevésbé tud hatékony lenni a saját szintjén megnyilvánuló gonoszságokkal szemben.)

Magyarországnak jelen pillanatban valóban eddig nem tapasztalt rendszer szintű integritási problémái támadtak. Ha a trafikpályáztatás célja a fiatalok dohányzásának a csökkentése, az nincs összhangban azzal, hogy itt fagylaltot is lehet majd kapni. Az integrativitás e példában több helyen is látványosan megroppant. A multikkal szemben támogassuk a magyarokat is épp úgy, mint a fialatok egészségéért hozzuk az intézkedéseket hiteltelen üzenetté vált. De az információs törvény meg hiteltelenné teszi a törvényt felvezető alaptörvény értékekre és átláthatóságra való hivatkozást.

Ugyanakkor azt sem mondhatjuk, hogy ami nem integratív az nem etikus. Bár csúnya dolog, ha az ember nem azt csinálja, amit mond, de néha ez igazolható. A pávatánc például politikailag lehet etikus stratégia, miközben az integrativitást csökkenti, hisz mást mondanak (nem leszünk Eu gyarmat) mint amit aztán csinálnak (alkalmazkodunk az Eu-s szabályokhoz ami ugyanakkor a mi érdekünk is).

Amikor az integrativitás teljesen szétesik, akkor hiteltelenné válik minden, és a civileknek kell megpróbálkozni az értékek helyrerakásával. Ilyenkor át kell menniük megmondó értelmiségiekbe, vagy fel kell lépniük politikusként. Minél több a feladat itt, annál kevesebb energia marad arra, hogy a kiskorrupciókkal civilként (nem értelmiségként, és nem politikusként) foglalkozzanak.