Csontvázak a szekrényből 4. – Likvidhitelből lakásvásárlás

Múltkori, meglehetősen furcsa körülményeket szóvá tevő cikkünk nyomán valószínűleg felkaphatták a fejüket az Illetékesek. Gyorsan a következő testületi ülés napirendjére tűzték a kérdést.

Mert sajnos nekünk lett igazunk. Valóban nem sikerült egyetlenegy lakást sem értékesíteni a megvásárolt 22 lakás közül.

Ismert, hogy közbeszerzés kiírása nélkül 20%-os kamatra felvett 300 millió forintból vásárolta meg e lakásokat az Önkormányzat. Hiába igyekezett a jegyző a vásárlás több szempontból is törvényt sértő voltára felhívni a figyelmet. Idézzük őt a keretes írásban.

 

„Jelen formában ez az előterjesztés így nem felel meg, ideértve azt is, hogy nincs könyvvizsgálói vélemény.

Ugyancsak aggályos, hogy likvidhitelből kívánja megvásárolni az önkormányzat a lakásokat. A likvidhitel egy működésre, kötelező feladatok ellátására vonatkozó hitellehetőség. Likvidhitel nem vehető fel beruházásra és más kötelezettségvállalásra, ez egy olyan adósságot keletkeztető ügylet, ami Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében kormány hozzájárulásához kötött, tehát ebben a tekintetben sem felel meg az előterjesztés annak, hogy ez megszavazható legyen.”

Garai Tamás jegyző szavai a július 19-i rendkívüli testületi ülésen.

A lakások természetesen jelzáloggal vannak terhelve.

A képviselő testület úgy próbálja a károkat enyhíteni, hogy nagy sebtében bérlőket toboroznak. Az előterjesztésbe foglalt 1000 Ft/nm ár túlságosan is barátinak mondható, hiszen a rezsiköltségek az olcsó fűtés miatt igen alacsonyak lesznek. Szociális helyzet alapján geotermikus fűtéssel ellátott lakásokat adunk bérbe, s ezzel a nagyvonalúsággal alighanem csak Izland versenyezhet velünk. Lássuk azonban, hogy e mögött a nagyvonalúság mögött milyen számok is vannak, mennyibe is kerül ez nekünk adófizetőknek?

Míg a lakásokra felvett hitel kamatterhe (csak a kamat, a tőketörlesztés nincs benne) mintegy 5 millió Ft/hó, addig a bérleti díjból befolyó bevétel pedig kb. 1 millió Ft lesz. Havi 4 milliót, azaz évi 48-50 milliót bukik tehát a város ezen az „üzleten”. (Csak jelezzük, hogy az ilyen kiadásokat igyekszik a város például a tervezett ebadó bevétellel pótolni, ám ez még mindig kétszerese az ebadóból beszedhető pénznek.) Arról nem beszélve, hogy az újlakás addig adható el új lakásként, amíg nem költöznek be bérlők, tehát a bérbeadással jelentően csökken az értékük, noha eladhatóságukban sem igen reménykedhetünk, hiszen eddig sem sikerült.

Akikkel jót tettek a vásárlási kötelezetteséget beigérő képviselők, az a Travill-Invest, az L&H Stone Kft, és a Veresmester. A 16 ezer 500 veresi polgár persze mit sem tud arról, hogy a városvezetés üzleti hibái tendenciózusak, és ez felveti az ellenszolgáltatások gyanúját.

Egy múlt nyári kötelezettségvállalásnak köszönhetően tavasszal ismét legalább 5 lakást fog vásárolni a város. Miért tett ilyen ígéretet a városvezetés a mindössze 2 hónappal korábban bejegyzett  Privát-Termál Kft-nek?

 

Korábbi írásokat ld.:

Csontvázak a szekrényből 3. – Veresegyházi önkormányzati ingatlanbiznisz

Csontvázak a szekrényből 2. – A város dinamikusan fejlődik?

Csontvázak a szekrényből 1. – Merre tovább Veresegyház?