Városok fel-Virágzása – Nagyatád

A környezetszépítés csúcsa tulajdonképp egy település átgondolt virágokkal történő betelepítése. Mondhatni ez igazán nem nagy dolog, sok pénzbe sem kerül, és mindenképp rengeteget dob az emberek közérzetén. Megnéztünk néhány várost virágos szemmel, összehasonlítva Veresegyházt a legjobbakkal. Veresegyház nem fedezte még fel itt a lehetőségeket, gyakorlatilag nem tart ott, hogy már érdemes volna beszállnia a virágos városok versenyébe, noha oda mindig érdemes beszállni.

(A versenyben győztes településnek a zöldfelület-gazdálkodásról, a fák nyilvántartásáról, települési tervről, és – ami a nálunk a leggyengébb láncszem – a szennyvízkezelésről is jelesre kell vizsgáznia.)

 

Mert ez nem akármilyen verseny. Az Entente Floralé-ban Magyarország a rendszerváltás óta nevezi be a hazaiak legjobbjait. Nem kisebb nemzetekkel, mint például Hollandiával kell összemérnünk évről-évre magunkat. Ebben a versenyben még inkább igaz a közhely, hogy a részvétel a legfontosabb, éspedig azért, mert összekovácsol civileket és önkormányzatot, s jót tesz az egész településnek. Ugyanakkor tudunk európai szinten is büszkélkedni, hiszen Siófok, Kaposvár, Nagyatád, Eger, már voltak európai győztesek.

Válasszuk ki a sorban a legszerényebbnek tűnő Nagyatádot.

Mitől olyan sikeres város, a nálunk népsűrűségében fele akkora, lakosai számában pedig 5 ezer fővel kisebb Nagyatád? Nincs semmi rendkívüli, amit fel tudna mutatni, nincsenek olyan épületei és történelme, mint mondjuk Egernek. Nagyatádnak a házai nem műemlékek, a legkevésbé értékes stílusból van a legtöbb, s mindennek oka, hogy igen csak megszenvedte a háborús frontokat. Van egy kis tava, de nem olyan tórendszere, mint nekünk. Van azonban egy belső nagy központi parkja. (Nekünk is lehetne, a zöldfolyosó megvan.) Van egy kis múzeuma, amely hogy-hogy nem 2007-ben az év múzeuma lett (Hol van ez azonban a mi Innovációs Centrumunk lehetőségeitől?). Találtak már régen termálvizet, amit 2004-ben 500 millió Ft-os Eu pénzt is bevonva újítottak fel. (Nekünk is van vizünk – mire várunk vele?).

Van egy szoborparkja, amely elég régi, és már nemzetközi faszobrászok alkotásai láthatók benne. Óriási területen, óriási, sokszor nem is túl barátságos külsejű alkotások. Vannak vendéglátó helyei és kempingje, amely tele van, és nem tátong az ürességtől, mint a miénk az elmúlt években.

A virágos városok sajátja egyébként, hogy többnyire turisztikacsalogató plusz szépészetről van szó. Országosan csak egy-két kivételt lehet találni, mint például Paksot. S ha már az ipar szóba került, Nagyatád 18 hektáros várostól elkülönített Ipari Parkkal is büszkélkedhet, tehát nem a turistavárost bombázzák szét az iparral.

Az előnye Veresegyházhoz képest mindössze annyi, hogy mindent korábban kezdtek el. Már a 70-es években tervszerű várospolitikát folytattak, s nem lett – ahogy mondani szoktuk – elfusizva. Most ez a nem túl feltűnő település évente 12 ezer turistát fogad, annyit, amennyi a lakosaik száma. Gratulálunk nekik.

Mi pedig elkezdhetnénk a virágokra már most odafigyelni, főként azon útvonalak mentén, ahol az emberek a legtöbbet közlekednek, aztán, mivel egy-két oszlopon már megvan, léphetnénk tovább. Úgy véljük az újabb lámpaoszlopok és terek megmutatásához, egyesületünk tanácsaira már nincs szükség.

Olvasnivalók: