Puha költségvetési korlát

Puha költségvetési korlát

Erdőkertes rendben visszafizette a Veresegyháztól kapott kamatmentes 12 millió Ft-ot 2016 jan. 4-én.

Erdőkertes nem számolt el időre – 2015 dec. 31-ig – a Veresegyháztól örökbe kapott 30 millió Ft-ról.

A fenti két aktuális hír. Hír az is, hogy legalább az egyik úgy teljesült, ahogy tervezték. A kérdés azonban az, miért ad Veresegyház Erdőkertesnek kamatmentes kölcsönt, meg ajándék pénzt?

Pásztor Béla válasza erre az, hogy mert megteheti, meg hogy Erdőkertes korábban Veresegyház része volt, és mert a rászorultabbat azért kell támogatni, mert anélkül társadalmi feszültségek keletkeznek.

Ritkán szoktam tekintélyelvűen érvelni, de most megtenném. Erdőkertes polgármesterét módomban volt egy polgármesterképzésen tanítani. Két témára: településfejlesztéshez szükséges társadalomkutatásra, és médiaszociológiára. Kár, hogy nem az etika kurzusom látogatta. A történethez hozzá tartozik aki esetleg ezzel nem volna tisztában, hogy Erdőkertes polgármestere Veresegyház polgármesterének fia.

Pásztor Bélának az apának alábbi cikkemmel nem szeretnék üzenni, mert teljesen reménytelen, viszont a fiának igen, és üzennék a település lakóinak, a képviselő-testületnek az etikai kérdések iránt érdeklődő diákoknak, és bárkinek, aki tisztességes ember kíván lenni. Mi is a baj az apai érveléssel? – Egyfelől az, hogy Veresegyház – ld. az év végi csődhelyzetet – nem teheti meg, hogy bárkinek is pénzt adjon, ha ezzel saját választóit adósítja el. Az sem érv, hogy valamikor Veresegyház része volt Erdőkertes, akkor tessék megint összekapcsolni. A társadalmi feszültségre hivatkozás pedig moralizálás, hiteltelen propagandaszöveg.

Moralizálás helyett lássuk inkább a valódi etikai szabályt. Veresegyház – ha megtehetné! – bárkinek adhatna pénzt, egyedül annak a településnek nem, ahol rokoni kapcsolat van a két polgármester közt. Azért nem, mert nem hűbéri rendszerben élünk, hanem demokráciában, és a demokráciák lényege épp a nepotizmus háttérbeszorítása és a közösség szolgálata. Pásztor Béla a pénzadományokkal fia politikai sikerességét biztosítja, aki ha nem tud apja pénzügyi támogatása nélkül sikeres lenni, akkor rossz polgármester. Pásztor Lászlónak nem volna szabad elfogadni pénzt az apjától.

A puha költségvetési korlát Kornai János világhírű közgazdászunk kategóriája a szocializmusra. Az egyetemeken a magyarázat hozzá az szokott lenni, hogy ilyenkor úgy működik egy társadalom, mint abban a családban, ahol a fiú bármennyi pénzt elverhet, de nem kell aggódnia, mert az apjához fordulhat, aki kisegíti. Az ilyen családi költségvetésekben felpuhulnak a pénzügyi kérdések, és végül erkölcsileg is teljesen leépül a fiú. A szocializmusban a kapitalizmushoz képest épp a puha költségvetési korlátok miatt tolódott el a valódi teljesítménytől a kijárások felé a pénzhez jutás, ami aztán a rendkívül látványos lemaradáshoz vezetett.

Veresegyház polgármestere és Erdőkertes polgármestere, apa és fia egymással a szocializmust játsszák, sőt feudális erkölcsi viszonyokat teremtenek.

Nyilván érdekli a kedves olvasót, hogyan jutottunk ide. Mert a rendszerváltás után nem hirtelen alakult ki ez a helyzet, hanem egy hosszabb folyamatról van szó. Az időben azért nem kell nagyon visszamennünk. Azt hiszem a 2013-as vagy 2014-esÁllami Számvevőszéki vizsgálat épp a mi egyesületünk kérésének hatására felszólította Veresegyház önkormányzatát, hogy tartózkodjon a banki műveletektől, és ne adjon a továbbiakban kamatra kölcsönt. Egy önkormányzat ugyanis nem játszhat bankot. Veresegyház ennek eleget is tett, a korábbiakban ugyanis miközben maga rossz feltételekkel vett fel banki hitelt, más településeknek azt kedvező módon tovább adta. Egy bank nyilván van azon az IQ szinten, hogy ilyet nem csinál, mert főként a pénz fialtatása és nem eldobálása érdekli, de egész más a helyzet, ha valakit nem a pénz érdekel, hanem a hálózatépítés vagy a jótékonykodás. Ez esetben maga is puha költségvetésű világot hoz önmagának létre, és ebből származik aztán az eladósodása.

Tudomásul véve, hogy a kamat visszafizetéssel adományozott jótékonykodás törvényellenes, a következő lépésben Pásztor Béla megszavaztatott a testülettel egy nagyobb összeget, melyet a környező települések közt már ajándékként szórt szét. Az indoklás megint moralizáló volt, de nem etikus. Abból is lehetett látni, hogy valami nagyon bűzlik, hogy az összeg döntő részét Erdőkertes kapta, a többiek pedig csak morzsákat. Vagyis Pásztor akkor még kicsit szégyellte, kicsit rejtegetni próbálta, hogy a pénzt voltaképp Erdőkertesnek szánja, s az a moralizálás, hogy a gazdagabbnak kell adnia több szegénynek is csak fügefalevél.

2015-ben már a fügefalevélre sem volt szükség. Akkor már csak Erdőkertes kapott pénzt. Nem törvénytelen ugyanis, ha nem kamatra ad kölcsönt, mert akkor nem játszik bankot. Ezért volt a 12 millió kamatmentes akció. És nem törvénytelen ajándékozni sem, ezért volt a 30 millió. Az ilyen típusú gátlástalansághoz nem rögtön jutott el Pásztor Béla, hanem az ÁSZ-szal, a nyilvánossággal, és a képviselő-testülettel való tranzakciók során. Miután láthatta, hogy egyik se csinál semmit, eljutott a saját fia nyílt anyagi támogatásáig.

Az már csak hab a tortán, hogy a fiú az átlátható elszámolást – melyet azért feltételül szabott a veresi testület – se tartotta eddig be. Ha az derül ki, hogy ennek sincs semmi következménye, akkor egyre csúszik majd az elszámolás, végül pedig már meg se történik, és ha senkit sem érdekel, akkor arra költi, amire akarja.

A testület impotenciája, Pásztor Béla erkölcstelensége, a fiú lustasága, az állami hivatalok jogi tehetetlensége, és a közvélemény közönye így juttatja el az elitet a korrupcióhoz. E nyílt levél épp azért íródott, hogy még időben észbe kapjunk mindannyian, és ne kelljen aztán egy olyan országban élnünk, amelyet mindannyian megvetünk.

 (Kérésünkre 2016. január 8-án megkaptuk a 30 millió forintról készült erdőkertesi elszámolást.)

Kategória Csődkezelés