Paleolit – mammográfia

Ha egészség, akkor manapság nincs aki ne ütközne bele Szendi Gábor írásaiba. Sokáig küzdöttünk a kísértéssel, de aztán úgy döntöttünk itt a helye és ideje a rövid ismertetőknek. Elsőként a mammográfiáról írottakat idézzük, melynél az a probléma vetődik fel, hogy 2000 vizsgálatból 200 téves riasztás, sőt, sajnos aztán jónéhány fölösleges műtét is adódik. Hiába, az egészségügy túldiagnosztizál. Mások meg épp a vizsgálat egyre megbízhatóbb és pontosabb voltára esküsznek, és azért harcolnak, hogy minél több minél korábban elkezdje a szűrést.

Maga a vizsgálat Szendi szerint önmagában is rákkeltő (mások azt mondják, hogy kisebb sugárdózist kell elszenvedni, mint egy tüdőszűrésnél), Szendi szerint a mell vizsgálat soráni nyomása is, épp ha rákos sejtek találhatók, rendkívül kockázatos. Ha minden kockázati tényezőt összegyűjtünk az egyik, és minden hasznot a másik oldalt, nem biztos, hogy a mammográfiai vizsgálat kerül ki győztesen. (A haszon ugye az volna, ha a szűrések valódi megelőzések volnának, de sokszor mikor a szűrés esedékes, már késő, máskor meg két szűrés között akár meg is jelenhet meg viisza is fejlődhet a rák, anélkül, hogy azt bárki észrevenné.)

A linkeken nem találni meg, de Szendi Paleolit c. könyvében olvasható, hogy a mammográfiánál kíméletesebb és jobb hatásfokú szűrés a hűtés. Három fokos hűtésnél a rákos burjánzás fél fokkal kevésbé hül le. Nem volna ezzel a technikával annyi félrediagnosztizálás, és maga az eljárás sem veszélyes, szemben a röntgenezéssel.