Hamis videók gondatlan közlésének büntetése

Schiffer András volt az első, aki kapcsolt a politikusok közül, és keresetlen szavakkal támadásba is lendült. Ld itt.

Szerintünk is az újságíró nem olyan, mint a cserbenhagyó gázoló, a gondatlanságból elkövetett életet veszélyeztető. Egy magas épületen dolgozó munkás esetén megmondható, hogy munkaadója mikor követ el gondatlanságot: ha nem biztosítja a védő felszerelést. Az újságíróknál nincs védőfelszerelés, minden eset teljesen más, miközben nem rendelkeznek hatósági jogosítványokkal, tehát nem kényszeríthetnek ki vallomásokat, melyekkel a kapott anyagok igazságtartamát 100%-osan megállapíthatnák.

A gondosság a források megbízhatóságán alapszik. A források viszont nem alárendeltjei az újságíróknak. Ha meg akarják vezetni az újságírót, ezt igen könnyen megtehetik. A leggondosabban eljáró újságíró is jóval könnyebben követhet el tévedést, mint a rendőrség vagy a bíróság. (És még ez utóbbiak is tévednek olykor.) Ha az újságírót megfosztjuk a tévedés jogától, megfosztjuk attól, hogy újságíróként tevékenykedhessen.

A fentiek miatt szokás megkülönböztetni egymástól a rosszindulatú és szándékos újságírói torzítást, a tévedéstől. Előbbi valóban büntethető jogilag is, bár roppant nehezen lehet bizonyítani valaki rosszindulatát. Még inkább védendő a magánember, akivel szemben az egyszerű tévedés is felróható, és kártérítésre okod adó. Intézménynek, közszereplőnek, állami tisztviselőnek, pártoknak, politikusoknak stb. viszont el kell viselniük az újságírói tévedést, vagy bizonyítaniuk kell – mint korábban írtuk – a szándékos rosszindulatot.

A gondatlanság olyan tényállás, ami épp azt hangsúlyozza ki, hogy nem rosszindulatból tették, ezért a javaslat rendkívüli módon értelmetlen. A rosszindulat ritkán gondatlan, ami meg nem rosszindulatból elkövetett közlés, az meg közéleti témában nem büntethető. A közélet tisztasága megköveteli a nyilvánosság szabadságát.

Egy olyan javaslat, mint hogy egy gondatlan közlésért büntethessük a sajtót nem más, mint hogy ne legyen sajtó. A sajtó megszüntetése illetve teljesen formális működtetése nem lehet cél, tehát a „hamis videók gondatlan közlésének büntetése” alkotmányellenes fantazmagória.

Ha a cél az, hogy a sajtó gondosabban járjon el – s ez fontos elvárás -, arra a módszer épp az, ha a tévedést elkövető lemond. Ez viszont nem jogi, hanem etikai kérdés.