Éve átvilágítás Veresegyházon – 13. rész

Éve átvilágítás Veresegyházon – 13. rész

Fejlesztés II.

A hitelállomány visszafizetéséhez kb 100 hektár területet kell aladni, és ha ezen üzemek, gyárak termelnek, akkor az ehhez kapcsolódó – edigi szabályoknak megfelelő – iparűzési adóból befolyik a város éves kiadásának fedezete.

Veresegyházon jelenleg három multinacionális vállalkozás működik, amit még hattal meg kellene növelni ahhoz, hogy a város pénzügyei rendben legyenek? Reális elgondolás ez? Lehet még építeni hat gyárat Veresegyházon? Ez akkor is felelőtlen lenne, ha nem rendelkezne a város termálvízzel és nem volnának tavai. Azt sem mondhatjuk, hogy további hat gyár elég lenne, mert például a közlekedési koncepció nettó 12 milliárd forint fejlesztési igényt ír le, továbbá a nappali tagozatos középiskola beindításához és működtetéséhez is fedezetet kell találni, stb.

Mivel az állami elvonások folyamatosan nőnek, csak olyan fejlesztést érdemes szorgalmazni, ami a városra sokrétűen fejt ki gazdaságilag serkentő hatást.

A javaslatunk egy ingatlan felértékelődési stratégia, amelyben az eladott területek olyan funkcióra lennének eladva, amitől a szomszédos területek értéke megnő. Ez azonban egy befektetőket vonzó, megvalósítható jövőképet, nyilvános tervet és promóciót kíván, amiben jelentős elmaradásai vannak az önkormányzatnak.

Egy ingatlan felértékelődéshez vezető stratégiához elengedhetetlen egy szakmailag kiérlelt világos letisztult jövőkép megfogalmazása és nagyvonalú tervekben való testet öltése, amellyel ország-világ nyilvánosságához fordulva vonzhatnánk a befektetőket.

Már rég túl kellett volna lépni azon az állásponton, hogy Veresegyház mindenféle fejlesztési irányra nyitott, mindenféle profilt befogad, és széles spektrumban várja a befektetőket. Ilyen cél még milliós népességű nagyvárosok esetén sem nagyon megvalósítható. Így ettől esetünkben sem sok siker várható. (Sőt, valószínűleg pont az olyan befektetők számára, akiket feltehetőleg szívesen fogadnánk, azok számára egy ilyen önkormányzati hozzáállás inkább ijesztő, míg azok számára vonzó, akikről előbb-utóbb kiderülne, hogy nem volt jó döntés őket befogadni.)

Veresegyháznak az agglomerációs viszonyrendszerében a legjobb adottsága a tórendszere. Világosan kellene látni, hogy a termálvizünk értéke is csak akkor volna jól kiaknázható, ha párosulna egy természetes és jól kiépített stranddal, hiszen nem mindenhol van tó, ahol termálvíz is. Ki kellene használni azt a lehetőséget is, amelyet a Misszió léte – mint érték – nyújt.

A kínálkozó rekreációs fejlesztési irány feltételezi a természeti értékek megőrzését is, ami találkozik a modern európai trendekkel. Mindezzel termékenyen párosulhatna egy kulturális, sport és oktatásfejlesztés. Ez a helyben élő művészeket és más szakmabelieket kapcsolhatná be nagyobb mértékben a város vérkeringésébe, akik szerencsére nem kis számban laknak itt.

A település gazdagságának nem az önkormányzat gazdagságában kell testet öltenie. Az önkormányzat gazdagsága – mint pl. Hajdúszoboszló esetén – a lakosság gazdagságán keresztül jelenik meg, többek között a magasabb személyi jövedelemadó bevételen keresztül. A fejlődésnek a magántőke kezdeményezésein kell alapulnia. Ebben a városvezetésnek csupán annyi dolga van, hogy a befektetési lehetőségeknek ésszerű irányt, előre rögzített világos határokat és feltételrendszert szab, de ezen belül szabad teret biztosít. Így a helyi vállalkozások is megtalálhatnák számításaikat (mégpedig nem a szokásos protekcionista módon).

Az Élni Veresegyházon Egyesület azért dolgozik, hogy városunk egy szép, élhető, gazdag város legyen. Ha mindössze egyetlen ipari üzem is felépül a Kisréten, akkor a turizmusfejlesztés ellehetetlenül, Veresegyház menthetetlenül ipari város lesz, annak minden negatív következményével, és úgy még a pénzügyi csőd sem kerülhető el.

A városvezetés publikus jövőképében és terveiben való eddigi súlyos mulasztásait sürgősen pótolni kell! Megfelelő tervek és rendeleti szabályozás hiányában Veresegyház fejlődése a spontán folyamatoknak van kitéve, amelyben a város vezetése lényegében képtelen érvényesíteni elképzeléseit. Sőt, a jelenlegi eladósodottság és pénzszűke miatt, valamint a koncepcionális tervek hiánya miatt inkább az lehet közelebb az igazsághoz, hogy a hitelezők diktálnak, de legalábbis diktálhatnak a városvezetésnek.

Az önkormányzat honlapján a Fejlesztések és a Befektetési lehetőségek címszóval még mindig – mint tavaly – csak a Feltöltés alatt üzenet szerepel.

Hol található egy átfogó és demokratikusan egyeztetett jövőkép, fejlesztési koncepció?

Mi lett az idegenforgalmi koncepcióval?

Miért nem a meglevő értékekhez kapcsolódik a fejlesztés?

Miért nem a csonkás-fürdői ingatlanértékesítéssel próbál a város bevételhez jutni?

Vajon a csonkás-fürdői vevő tájékoztatva lett arról, hogy a túloldalra már készíti a városvezetés az iparterület rendezési tervét?

A gyógy-termálszálloda céljából eladott 7,8 hektáros terület projekt sikere azért is fontos, mert további 62 hektár vár ugyanitt értékesítésre – szintén rekreációs céllal. Ha a projekt rendben megy, akkor az további hasonlókat generál a környéken, míg ellenkező esetben elmehetnek az érdeklődők.

Érdemes megjegyezni, hogy ez volt az egyetlen pályázat, amely országos napilapban is megjelent.

Egyesületünk előzőleg e-mailen elküldte ezeket a kérdéseket, de a közmeghallgatáson választ nem kaptunk. Ezért ezzel kapcsolatban a jegyző úrtól az utóbbi kérdést közérdekű adatként kértük.

Válaszként ezt kaptuk:

A Veres-spa Kft. tájékoztatva lett a környezetében zajló rendezési tervmunkákról ennek ismeretében döntött a vásárlásról.