Csődkockázat IV.

Ebben az írásban arra próbálunk meg választ keresni, hogy Veresegyház Pásztor Béla vezetésével, és a testület asszisztálásával voltaképp milyen csődkockázati helyzetben van. (Számításunk szerint ez több mint 60%-os.)

A kockázatelemzés során természetesen csak valószínűségeket lehet megfogalmazni, bizonyos tényezők növelik, mások csökkentik városunk fizetésképtelenségének kialakulását. Az pedig még egy bizonytalansági tényező, hogy nem látunk bele minden kártyába, se a pozitívba, se a negatívba.

  1. A csődök kis ügyekből láncreakciószerűen következnek be. Például Neszmélyen a polgármester a testület jóváhagyása nélkül túllépte az önkormányzat számára személyesen felvehető keretet, aztán nem is tudták azt visszafizetni. Nálunk is ez a törvénytelenség előfordult – derült ki az ÁSZ jelentéséből.
  2. A csődeljárás megindulása gyakran belső politikai konfliktus eredménye. A képviselőtestület, is elindíthatja, ha elege van a polgármester önkényeskedéseiből. Ilyenkor kiderül, hogy nem a képviselők a felelősek a rossz gazdálkodásért, de a településen ez aligha segít. Szerencsére nálunk ez nem fordulhat elő, mert a polgármester kezéből eteti a képviselők jó részét.
  3. Máskor az önkormányzat egyszerűen nem jut újabb hitelhez, mert egyetlen pénzintézet sem nyújt segítséget, s ilyenkor azért kell elindítani a csődeljárást, hogy az alkalmazottak hozzá jussanak a fizetésükhöz, a közintézményeikben az áramot és a gázt a telefonját ne kapcsolják ki. A csődeljárás beindulásával ezeket az állam azonnal kifizeti, de a hitelezők felé az állam nem vállal semmilyen garanciát. Az ilyen kockázatnak van némi valószínűsége, bár a polgármester személye mindeddig garancia volt arra, hogy tud segítséget szerezni.
  4. Csökkenti a kockázatot az is, hogy hitelezőknek nem érdemes elindítani. Ekkor ugyanis a többi ki nem fizetett is benyújthatja az igényét, két évig kap halasztást a fizetésre (196 évi XXV. törv.11. § b) az önkormányzat, és akkor is csak vagyonarányos kifizetés történik (http://www.uti.bme.hu/data/segedanyag/89/osszefogl2004jun4vigvari_162846.doc 7.o.) máshonnan begyűjtött információink szerint – újságcikkek – a bankok az elsők és csak utánuk jönnek a kicsik. Csökkenti tehát a kockázatot az, hogy a hitelezőknek ezt nem érdemes kezdeményezni.
  5. Érdemes megfigyelni, hogy kezdetben az 1-2 ezer fős települések kerültek csődbe. Az egészen kicsik nem hitelképesek, így ők nem tartoznak a veszélyeztetettek közé, és a nagyobbak pedig rendelkeznek annyi erővel, hogy egyrészt a hitelezők bízhatnak – hiszen a sok forrásból egyszer csak ki lesznek egyenlítve ők is -, másrészt egy nagyobb adóst kevésbé érdemes összeomlasztani, mert ott a hitel már olyan nagy, hogy esetleg csak a töredékét tudnák behajtani. Veresegyház ebből a szempontból szintén jól áll, nagysága már átlépi a korábbi tapasztalatok szerint összeomló városokét. Kockázati tényezőjét azonban növeli is a nagysága, hiszen ha sokfelé tartozik elég ha egyvalaki elindítja a csődeljárást. S még valami: nem tudjuk nem új helyzet van-e országosan kibontakozóban. Kőszeg, Szombathely,  Bp. V. kerülete stb. mind küzd, pedig ők is nagyok. A kötvényezés még mindenki számára váratlan új szituációt rejt.
  6. Veresegyház kockázati tényezőjét növeli, hogy hitelfelvételi lehetőségeinek végéhez közelít. Ere utal a nagy összegű kötvénykibocsátás, mely hosszú lejáratúvá tette a korábbi hiteleket, de újabb kötvényt már nem tud értékesíteni, mert a bankok azt vizsgálják mennyi kötvény lett már kibocsátva, és lehet egy határ. Veresegyház alighanem kiugró e téren.
  7. A csődök leginkább infrastruktúrafejlesztésből következnek be, iskola, gázhálózat, bölcsőde, utak stb. Ilyenkor a hitelek felvételekor túlvállalták magukat a települések, függetlenül a külső támogatásoktól. (Tiszaderzs például csak egy nagyobb tornatermet épített.) Tudjuk, hogy Veresegyház is az iskolaépítés kapcsán lépett eladósodási pályára. Erőn felüli esztétikus iskola épült, amiben az esztétikai értékeket egyöntetű elismerés veszi körbe, attól azonban még, hogy a főépítész presztízse nőtt, az önkormányzat még ebbe beleroppanhat. Sajnos ez a helyzet a közművek tekintetében is, polgármesterünk grandiózus tervei szerint olyan víztisztító kell, amelyből inni is lehetne (ez nyilván igen drága és fölösleges). A városháza projekt szintén csak kiadás, az, hogy az önerőért cserébe sok támogatás jön, népámítás. Vagyis a polgármester városirányítási megalomániája igen komoly kockázati tényező.
  8. Az agglomerációban kockázati tényezőként vehetjük számításba a kiköltözőket. A gyors és sok esetben erőltetetten támogatott lakosságnövekedés során gyorsabban nőnek a terhei az önkormányzatnak, mint a bevételei. Ebből a szempontból Veresegyház alighanem országosan az első. Gazdasági vonatkozásban ez nem dicsőség, hanem rendkívüli kockázat. (A középkorban még csak azzal a tempóval tudott a népesség egy településen növekedni, ahogy azt a környező földek eltartani voltak képesek. Később az ipar és a kereskedelem döntötte el melyik település miképp növekedhet, de a betelepülés a teherbíráshoz igazodott. Ma viszont a divat diktál, ami mögött nem jelenik meg a város valódi teljesítőképessége, és ebből a szempontból is kitüntetett helyet foglal el Veresegyház, s akár még – sajnos negatív – tankönyvi példává is válhat Európában.)
  9. Rövidlejáratú hitelessége sem lehet jó. (Erre döbbentünk rá akkor, amikor kiderült, hogy a Takarékszövetkezet felé már rossz adósnak minősülünk, aki nem fizeti vissza a szerződésnek megfelelően a törlesztéseket.)
  10. Nem kell önként csődöt jelenteni, ha fizetni tud az elvégzett munkáért új megállapodással, vagy az alkalmazottaknak azáltal, ha területet, ingatlant értékesít, és az ebből befolyt pénzzel egészíti ki a hirtelen támadt pénzhiányt. Itt kering egy mítosz, hogy a város rendelkezik még meg nem terhelt tulajdonnal, földdel, és kering egy másik mítosz is, nevezetesen, hogy Pásztor Béla bármikor képes pénzt szerezni, ha nagyon megszorult. Önmagában a mítosz is pozitív a gazdaságban, de legfőképp mégis a tények érdekesek. Tényleg hisznek-e benne, és kisegítik, ha kell – vagy elege van a helyi vállalkozóknak az örökös pumpolásból. Kérdés az is valóban vannak-e még terheletlen földek, ingatlanok, melyeket szükség esetén pénzzé lehet tenni.

Egyesületünk úgy véli, e téren rohamosan csökken Pásztor Béla lehetősége, politikai tekintélye is megcsappant az utóbbi időben, s ezek szintén kockázatnövelő tényezőként esnek latba. A személye körüli mítosz kidurranását az utóbbi idők politikai baklövései gyorsíthatják.

Összefoglalva a polgármester személye kockázati szempontból még kiegyenlített. Városirányítása folyamatos eladósodást generál, de társadalmi integrációja még biztosítani tudja az alkalmazottak kifizetését. Mindeddig pedig a képviselőtestület felől nem indul adósságrendezési kérelem, mert őket is ügyesen zsarolja. A másik tényező a város hitelképességének és fizetési fegyelmének drámai romlása, ezt azonban már a város nagysága kompenzálja. Ez a gondolatmenet végül is nem kapcsolja be a vészvillogót, ám ha a felsoroltakat szisztematikusan összeadogatjuk, már kevésbé dűlhetünk hátra nyugodtan a karosszékünkben.

Az alábbi táblázat egy kockázatelemző játék. Azt mutatja, hogy minden egyes fentebb felsorolt témában mi -100%-os biztonsággal jelentjük ki, hogy abban a vonatkozásban városunk bajban van, és +100%-ot adunk, ha az adott változóban nincs baj. Ha Ön tájékozottabb, akkor a százalékokkal el kezdhet operálni, ahová mi kérdőjelet írtunk, oda Ön beírhatja a maga tippjét (hátha többet tud mint mi), és természetesen új szempontokat is bevehet.

Készítünk egy másik sort is, ahogy az ÉVE alakítaná a város ügyeit.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Probléma Önkényes, költségeket törvénytelenül túllépő Belső politikai konfliktus Közalkalmazott kifizetés Hitelezői feljelentés Település mérete Kötvény kibocsátás Infrastr., beruházás fejlesztés Lakosság növekedés Rövid távú hitel rossz adós Van még ingatlan

P.B.

-100 100 ??? 100 100 -100 -100 -100 -100 ???

ÉVE

100 -20 100 ??? 100 -100 -70 -50 100 ???

Ön

 

 

A mi táblázatunkban 1000 pontot lehet elérni, ha 100%-osan csődmentesen kormányozzák a várost, és -1000 ha biztos a csődbejutás. (Itt most a kérdőjelek miatt -800-tól +800-ig tart az elérhető pontok száma) P.B -200 ponton áll, míg mi + 160 pontot tartanánk a magunk politizálásával elérhetőnek akkor is, ha semmilyen új ötlettel nem állnánk elő, pusztán a fenti keretek között viselkednénk másként.

Mindent összevetve P.B. azzal, hogy -800-ból -200-at ért el azt jelenti, hogy több mint  60%-os valószínűséggel haladunk a becsődölés felé, az ÉVE ezt a kockázatot még a fenti pesszimista szcenárióban is körülbelül 40%-ra tudná csökkenteni.

Olvasnivaló: