Beszámoló az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2007. dec. 17-i üléséről

Az ÉVE kérésére az Ügyrendi Bizottság lehetővé tette, hogy – civil kontrollt biztosítva – megfigyelőként részt vegyünk a bizottság ülésén. Az alkalom úgy hozta, hogy én tudtam elmenni.

Szekszárdiné Bányai Katalin, a Bizottság elnöke, szívélyesen bemutatott, és tájékoztatott arról, hogy a bizottságok ülései nyíltak, amelyekre bárki elmehet. Ígéretet kaptunk, hogy azért, hogy el is tudjunk menni, az önkormányzat honlapjára nem csak a testületi, de a bizottsági ülések időpontjai is időben felkerülnek majd.

Megköszönve a meghívást elmondtam, hogy nem beleszólni jöttem, hanem csak tájékozódni, de ha tudok segíteni és szót kapok, akkor szívesen megteszem. Erre később valóban többször is kaptam lehetőséget.

01 napirendi pontként az SZMSZ módosításával kapcsolatos javaslatokat tárgyaltak. Ebből számunkra az említésre méltó, hogy ezentúl minden hónap harmadik csütörtökén lesz testületi ülés 18 órától 22 óráig.

02 napirendi pontként a következő napi testületi ülésre elkészült bizottsági beszámolókról beszéltek.

Eközben elhangzott, hogy érdekes a Tavirózsa Egyesület vezetőségi tagjának, Tatár Sándornak a szerepe, mert mint a környezetvédelemért elkötelezett személy – képviselőként – a Környezetvédelmi Bizottság elnöke, ám az így megszerzett információt arra használja fel, hogy egyesülete feljelentéseket tegyen az önkormányzat által elkövetett környezetszennyezés miatt. Ezzel kapcsolatban még az összeférhetetlenség kérdése is felmerülhet, bár nem egyértelműen.

03 napirendi pontként az építmény- és telekadóról, valamint a szennyvízcsatorna díjak módosításáról szóló rendeleteket tárgyalták, amelyek mértékét a testület előzőleg már elfogadott.Ezekkel az adókkal kapcsolatban lényeges tudnunk, hogy nem érinti azokat, akik kommunális adót fizetnek, tehát nem a lakosokra, hanem a vállalkozásokra kivetett adókról van szó. A szennyvízcsatorna díj mértéke pedig lényegében csak az önköltség növekedésének áthárítása miatt növekedik.Felvetettem, hogy az én emlékezetem szerint – bár nem emlékszem a jogforrásra – a rendeleteket a helyi érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetni kell, valamint azért, hogy bármely lakos hozzászólhasson, a tárgyalást megelőzően ki kell függeszteni legalább 30 nappal korábban. Ez teljesen ismeretlennek tűnt számukra. A jelenlevő aljegyző úr megjegyezte, hogy van ilyen általános ajánlás a jogszabályalkotásra vonatkozóan, de ez nem mindig kötelező. A felvetésemre reagálva – emlékezetem szerint – többektől elhangzott, hogy a népképviselet a képviselőtestületbe bejutott szervezetek által, képviselőik útján biztosítva van, és a GAMESZ igazgatója (mint érintett) is többször hozzászólhatott a testületi ülésen a díjemelés kapcsán

04 napirendi pontként személyi kérdéseket – annak természetéből kifolyólag – zárt körben vitattak meg, amelyen így nem vettem részt.

Tulajdonképpen jó benyomást tett rám a Bizottság. A korrektség miatt meg kell jegyeznem, hogy az ülés több részletét nem idéztem, mert nem tartom fontosnak, és bizonyára nem mindenhol pontos az emlékezetem, de igyekeztem a fenti összefoglalóban a számunkra lényeges dolgokat elmondani.

A Bizottság nyílt és együttműködő volt velem. Ezt a viszonyt nem akarom elrontani az alábbi – rendeletalkotással és Tatár Sándorral kapcsolatos – gondolataimmal, de nem bírok ellenállni a civil érdekvédelmi személyes reakcióim késztetésének. Remélem ezt a Bizottság sem támadásnak veszi, hanem csak a saját szempontjaimmal gazdagító építő kritikának.

Az 1987. évi jogalkotásról szóló XI. törvény 20. §-a szerint „A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.”

Az Önkormányzati törvény 2. § (1) bekezdése szerint „A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.”

Első körben nem találtam konkrét kógens törvényi előírást a rendelet elfogadását megelőző 30 napos kifüggesztési kötelezettségre, de olyan elevenen élt bennem, hogy utánanéztem, vajon honnét emlékszem így rá. Kiderült, hogy korábbi lakhelyemen a kerületi önkormányzat SZMSZ-ében volt így szabályozva. Ennek megfelelően megnéztem a Veresegyház SZMSZ-ét is, amelynek 17. § (7) bekezdésében az alábbit találtam: „Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelet-tervezetet 30 napra közszemlére kell tenni a Polgármesteri Hivatal titkárságán.” (A 90-es években – a települések SZMSZ alkotó időszakában – úgy tűnik, ehhez még kellett igazodni.) Erről azonban, senki nem tudott. Persze nem eléggé világos jogilag, hogy mi a határa az állampolgárok szélesebb körét érintő kifejezésnek, és meglehetősen sajátságos a titkárságon eldugni, amit közszemlére tételnek nevez a mi SZMSZ-ünk.

Javasolható, hogy minden rendelettervezet az elfogadása előtt legalább 30 nappal legyen feltéve az önkormányzat honlapjára.

Én azon az állásponton vagyok, hogy a demokráciában még a döntések előtt az érintettekkel egyeztetni kell. Ilyen irányú törekvést, vagy egyáltalán a nyilvánosságra való törekvést nem látok itt Veresegyházon. Ha ez mégis kötelező, akkor az eldugás, eltitkolás és késői értesítések trükkjével kerülik meg. Így van ez a közmeghallgatással és a település rendezési tervével kapcsolatos egyeztetésekkel is.

A közmeghallgatás időpontjának a közlése ugyanis késedelmesnek tekinthető, mert kilenc nappal előtte döntöttek róla. Így kevesekhez juthatott el a híre, amivel a nyilvánosságot korlátozták. Nem jelenhetett meg a felhívás a Veresi közügyben, pedig ez az esemény évente kötelező, és így jól tervezhető lett volna az időpontja. Sőt az SZMSZ 9. § (4) bekezdése szerint „a munkaterv tartalmazza a … közmeghallgatás időpontját”.

Nincs munkaterv? Hol van? Miért nem érhető el az önkormányzat honlapján? Nem lett betervezve?

(Az SZMSZ 9. § (2) bekezdése szerint: „A képviselő-testület éves munkaterv alapján dolgozik. A munkaprogram és a munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkatervet a polgármester terjeszti írásban jóváhagyás végett a képviselő-testület elé minden év január 31-ig.”)

A település rendezési tervével kapcsolatban pedig – a törvényi előírás szerint kötelező – egyeztető tárgyalásra (az elkért dokumentáció alapján bizonyíthatóan) az önkormányzat jellemzően a hatóságok és minisztériumok felé is úgy küldte a meghívókat, hogy azok későn érkezzenek. A szerkezeti terv és az építési szabályzat már – kifogásainkat követően – felkerültek a honlapra, de a köznép számára is érthető rendezési koncepció a mai napig elérhetetlen, pedig állítólag ez is elkészült.

Az a fajta gondolatmenet, amit a Bizottsági ülésen hallottam, hogy a népképviselet a képviselőtestületbe bejutott szervezetek által, képviselőik útján biztosítva van, a „felkent” képviselők mellől a civil szervezetek egyértelmű kiszorítását jelentheti. Ha ugyanis egy ilyen szervezetből bejut egy ember a testületbe, mint Tatár Sándor, akkor az összeférhetetlenség gyanúja merül fel, ha belülről nem tudja kikényszeríteni a törvényes működést, és ezért – elkötelezettsége szerint – jogi úton próbál érvényt szerezni a környezetvédelmi szempontoknak. Ezzel pedig bezárult a kör.

Remélhetőleg a jegyző távozásával és az új jegyző választásával a törvényes és demokratikus rend helyreállhat Veresegyházon.

A demokráciában persze az egyeztetések összecsiszolódást igényelnek és így súrlódással jár együtt. Úgy látom, hogy a képviselők többsége ezt is vállalva, jó szándékkal partnerek ebben az úton.

Ezekkel a gondolatokkal is csak ebben szeretném támogatni a munkájukat.