Alapszabály

Alapszabály

Számlaszámunk: 66000011-11075909 Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet.

Egyesületünk megalakulása, azaz 2008 óta nonprofit, és 2012 óta közhasznú is, melyre tevékenysége okán, és mert nem halmozott fel semmilyen tartozást vált a szigorított feltételek alapján is jogosulttá. Az alábbiakban aktuális Alapszabályunkat teljes egészében közzétesszük.

 

Élni Veresegyházon Egyesület

 módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

 Alapszabálya

2 0 0 8.

Alulírott Alapítók létrehozták az Élni Veresegyházon Egyesületet az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján, majd a változásokkal egységes szerkezetbe foglalták az Élni Veresegyházon Egyesület alapszabályát, az alábbiak szerint:

1.

Az Egyesület adatai:

1.1. Az Egyesület neve: Élni Veresegyházon Egyesület

1.2. Az Egyesület székhelye: 2112 Veresegyház, Ispán utca 4.b.

1.3. Az Egyesület működési területe: Magyarország

 

2.

Az Egyesület célja és feladatai:

 

2.1. Az Egyesület célja:

Az egyesület célja a helyi és térségi lakosok gazdasági, településfejlesztési és környezetvédelmi érdekeinek feltérképezése, megismertetése és képviselete a mindenkori helyi, térségi és országos közigazgatási, önkormányzati szervek, illetve hatóságok felé annak érdekében, hogy biztosított legyen ezen érdekek mindenkori megjelenítése és egyensúlya az aktuális politikai, gazdasági szempontok által tematizált érdekekkel szemben. Ennek keretében az egyesület aktívan részt akar venni a helyi és térségi érdekegyeztető mechanizmusokban, mintegy társadalmi ellenőrzést gyakorolva e folyamatokban a hosszú távú életminőség megóvása érdekében. Ezen túlmenően az egyesület maga is igyekszik a tevékenységi körébe eső programokat kidolgozni és társadalmi vitára bocsátani. Az egyesület tevékenységben fő hangsúlyt kap a helyi és regionális, szükség esetén országos környezetvédelemi szempontok markáns megjelentetése és képviselete, ide értve a természeti kincsek védelmét, környezeti rehabilitációt, ökoturizmust is. Az egyesület gazdasági vonatkozású céljainak lényege, hogy egyetértése esetén támogassa a Budapestet kiszolgáló kisebb bedolgozó jellegű ipar megtelepedését a térségben. A településfejlesztés területén arra törekszik, hogy olyan településfejlesztési koncepció alakuljon ki, amely nem zárja el Veresegyház egészét a kulturális és turisztikai fejlesztés lehetőségeitől. Az egyesület egészségügyi vonatkozású törekvéseiben támogatni kívánja a Veresegyházon már bevezetésre került rendszert, saját erőforrásaiból pedig az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretterjesztést és programszervezést kíván megvalósítani. Hasonló módon kíván megjelenni a térség kulturális életének szervezésében, tematizálásában is.

2.2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

2.3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

2.4. Az Egyesület közhasznú szervezet

2.5. Az Egyesület a 2.1. pontban meghatározott céljai elérésére a következő tevékenységeket folytatja (az 1990. évi LXV. Tv. 8.§ (1) bekezdésében írt önkormányzati feladatok körében):

 

  1. kulturális tevékenység, a kulturális örökség megőrzése, kultúra ápolása (közhasznú tevékenység)
  2. sporttevékenység, sportélet támogatása (közhasznú tevékenység)
  3. szabadidős és hobbitevékenység (pl. gyűjtőtevékenység),
  4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (közhasznú tevékenység)
  5. szociális tevékenység (pl. családvédelem, egészségkárosultak támogatása, idősek támogatása, gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet), (közhasznú tevékenység)
  6. környezetvédelmi tevékenység, természeti környezet védelme, épített környezet védelme (közhasznú tevékenység)
  7. településfejlesztési tevékenység;
  8. jogvédő tevékenység (állampolgári jogok védelme)

3.

Az Egyesület tagsága:

3.1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.

A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.

Az Egyesület tagjának jogai:

– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

– a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;

– választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

– indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;

– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

3.2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Pártoló tag tagdíjat fizet, melynek mértéke megegyezik az Egyesület tagjai által fizetett tagdíjjal. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

3.3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

3.4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.

3.5. A tagsági viszony megszűnik:

– a tag halálával,

– az Egyesület megszűnésével,

– a tag kilépésével,

– a tag kizárásával.

3.6. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

– azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat és a tagdíj megfizetését határidő tűzésével történő fizetési felszólítás ellenére sem teljesíti.

– azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

Az Elnökség tagjának kizárása tekintetében a Közgyűlés dönt. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről, és a lemondás elfogadásra kerül.

3.7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

4.

Az Egyesület szervezete:

4.1. Az Egyesület szervei:

– Közgyűlés,

– Elnökség.

4.1.1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni, a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. Összehívását az Elnökség rendeli el, az összehívás végrehajtásáról elnök gondoskodik. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagok 1/3-a írásban kezdeményezi az ok és cél megjelölésével, vagy ha azt a bíróság elrendeli. A Közgyűlést írásban kell összehívni a tervezett napirend megjelölésével, a tervezett időpont előtt legalább 15 nappal. A meghívót postai úton vagy e-mailben kell az érintetteknek (természetes személy tagoknak, illetve jogi személy tagok esetén azok törvényes képviselőinek és delegáltjainak) megküldeni, továbbá az Egyesület honlapján közzé kell tenni. A jogi személy tag a delegáltját a Közgyűlést megelőzően legkésőbb 15 nappal köteles írásban az Elnökségnek bejelenteni a delegált nevének, lakcímének, elérhetőségének és a delegálás jogcímének feltüntetésével. A Közgyűlés határozatképes, ha a szabályszerű értesítés után az Egyesület – szavazati joggal rendelkező – rendes tagjainak több mint fele jelen van.

Határozatképtelenség esetén az ismételten összehívott Közgyűlést, amelyet az elhalasztott Közgyűlést követő 5 napon túlra kell összehívni változatlan napirenddel. A megismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlésen új napirendi pontot tárgyalásra felvenni nem lehet. A megismételt Közgyűlésre a változatlan napirendi pontokra tekintettel csak a meghívót kell – az írásbeli előterjesztések nélkül – megküldeni az érintetteknek. Ez utóbbi szabály alkalmazhatóságára a Közgyűlés tagjainak figyelmét az eredeti és megismételt meghívóban fel kell hívni. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása;

– az Alapszabály elfogadása és módosítása;

– tisztségviselők megválasztása és visszahívása;

– az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;

– az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;

– döntés az Elnökség tagjának kizárásáról (3.6. pont);

– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

Az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését a Közgyűlés fogadja el. Az Egyesület elfogadott közhasznúsági jelentését az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

– az Alapszabály elfogadásához, módosításához;

– az Egyesület feloszlásához, más társadalmi szervezettel történő egyesülés kimondásához.

A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül senki sem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. A tisztségviselők visszahívását kizárólag az Egyesület valamennyi tagjának 1/3-a (egyharmada) kezdeményezheti írásban az ok megjelölésével. Ebben az esetben 30 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A tisztségviselő visszahívásáról a közgyűlés határoz és ezzel egyidejűleg az új tisztségviselő megválasztásáról is dönt. A tisztségviselő visszahívása abban az esetekben kezdeményezhető, ha a tisztségviselő:

– az egyesület célkitűzéseivel igazolható módon ellentétes tevékenységet fejt ki vagy az egyesület célját bármely módon veszélyezteti,

– tevékenysége jogszabálysértő,

– munkáját 6 hónapig nem látja el, vagy egészségi állapotának megromlása következtében azt ellátni képtelen,

– a tisztség ellátására méltatlanná vált.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme ezt szükségessé teszi. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

4.1.2. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.

Az Elnökséget az Elnök megbízása alapján a titkár írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz – rendkívüli sürgősség esetén három – nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség legalább 3 tagból áll. Tagjai, a mindenkori elnök, alelnök, és a titkár. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. Az Elnökség határozatait egyhangú döntéssel hozza. Határozatképtelenség esetén legalább 1, legfeljebb 30 napon belül az Elnökséget ismételten, azonos tárgysorozat megjelölésével össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyvi kivonat megküldésével értesíteni kell. Lényegesnek minősül az észrevétel és javaslat, melyet az elnökség annak ítél, vagy amelynek a jegyzőkönyvbe foglalását az észrevételt vagy javaslatot tevő kéri. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából. Az Elnökség tagjai (tisztségviselők) az Egyesület elnöke, elnökhelyettese, titkára, valamint a Közgyűlés által megválasztott további tagja. Az Elnökség tagja az lehet, aki

  1. nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától;
  2. tagja az Egyesületnek
  3. magyar állampolgár,
  4. legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta,
  5. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
  6. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Az Elnökség feladata és hatásköre:

– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

– a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

– az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;

– az Elnök éves beszámolójának elfogadása;

– személyzeti munka irányítása;

– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

– az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;

– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

A tisztségviselő megbízatásáról bármikor írásban lemondhat. A tisztségviselő lemondása esetén az ügyek és a rábízott vagyon, eszközök átadásáról, illetve az elszámolás elkészítéséről gondoskodni köteles.

4.2. Az Egyesület elnökségének tagjai (tisztségviselők)

4.2.1. Az Egyesület elnöke

Az Egyesület elnökét legfeljebb 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az Egyesület elnöke legfeljebb egyszer újra választható.

Az Elnök feladata és hatásköre:

– az Egyesület törvényes és szabályszerű működésének biztosítása, tevékenységének irányítása;

– a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

– döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

– a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

– az Elnökség munkájának irányítása;

–az Elnökség üléseinek összehívása, vezetése;

– az Egyesület képviselete;

– az Egyesület gazdálkodásának irányítása;

– aláírási és utalványozási jogkör gyakorolása;

– munkáltatói jogok gyakorlása;

– az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és ellenőrzése;

– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal;

– döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség illetőleg az egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörében. Az Elnök önállóan jogosult az Egyesület képviseletére. Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Alelnökökre átruházhatja.

4.2.2. Az Egyesület alelnöke

Az Egyesület alelnökét legfeljebb 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az alelnök legfeljebb egyszer újra választható. Az elnököt távollétében az alelnök helyettesíti, azonban az Egyesület képviseletére az alelnök csak külön meghatalmazással jogosult.

4.2.3. Az Egyesület titkára

Az Egyesület titkárát legfeljebb 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. A titkár hatásköre és feladatai:

– az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel;

– észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban;

– javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására;

– megbízás alapján az egyesület képviselete;

– az egyesületi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása;

– a közgyűlési határozatok nyilvántartása, nyilvánosságának biztosítása;

– az Egyesület gazdasági ügyeinek intézése kötelezettségvállalás nélkül;

– az Egyesület éves költségvetése és az éves beszámolók tervezetének elkészítése;

– tagnyilvántartás szabályszerű vezetése, tagdíj beszedése;

– a Közgyűlés, az Elnökség, illetve egyéb esemény esetén a tagok értesítése az Alapszabályban meghatározott módon.

5.

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása:

5.1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

5.2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;

– magán és jogi személyek támogatásai;

– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

– rendezvény bevétel;

– egyéb bevételek.

5.3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

5.4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

5.5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

6.

Az Egyesület megszűnése:

Az Egyesület megszűnik:

– ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,

– ha feloszlatják,

– ha más társadalmi szervezettel egyesül,

– ha megszűnését megállapítják.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el.

7.

Közhasznúsági rendelkezések

7.1. Az egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését a közgyűlés fogadja el. Az egyesület elfogadott közhasznúsági jelentését az egyesület honlapján közzé kell tenni. Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

7.2. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  1. a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7.3. Az egyesület közgyűlésének, elnökségének döntéseivel kapcsolatosan nyilvántartást kell vezetni (Határozatok Tára). Az egyesület közgyűlésének, elnökségének működése során hozott határozatokat, döntéseket írásba kell foglalni és folyamatos sorszámmal kell ellátni. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntések, határozatok melléklete a testületi szerv üléséről készült emlékeztető. Az emlékeztető tartalmazza a testületi ülés helyét, időpontját, a jelenlevők felsorolását, aláírását, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (lehetőleg személyét is), a döntés hatályát. A döntéseket, határozatokat kézbesíteni kell személyesen, vagy postai úton azoknak, akiket az érint. Ezen túl a döntésekről a közgyűlés és egyesületi határozatokat az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni. A Határozatok Tára oly módon tartalmazza a Közgyűlés és Elnökség határozatait, hogy abból kitűnjön a döntések tartalma, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, és ha lehetséges személye is. Minderről külön nyilvántartás készül.

7.4. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés külső személyek számára lehetséges, a nyilvánosságot kizárólag a személyiségi jogok és az adatvédelem korlátozhatja. A betekintés biztosításával kapcsolatos feladatokért az egyesület elnöke felel. Az érdeklődő megkeresi az elnököt, aki egy egyeztetett időpontban lehetővé teszi az iratok megtekintését.

7.5. Az egyesület közhasznú működéséről, szolgáltatásairól évente egy éves beszámoló és közhasznúsági jelentés készül. A beszámolót, jelentést megkapják a tagok, ezen túl a tagok személyesen gondoskodnak arról, hogy ahhoz érintettek, érdeklődők hozzájussanak. Egyebekben az egyesület közhasznú működéséről, szolgáltatásairól szóló adatokat, valamint a beszámolókat az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni. Az érdeklődők megkereshetik az elnököt, aki egy előre egyeztetett időpontban tájékoztatást ad a közhasznú működésről, szolgáltatásokról.

7.6. Az Elnökség gondoskodik, hogy az érdeklődők tudomást szerezzenek a beszámolóról, jelentésről.

7.7. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

7.8. Az Egyesület nem zárjaki, hogy a tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból.

7.9. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a pártoktól független társadalmi szervezet és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

7.10. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

7.11. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki.

7.12. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

 8.

Vegyes és záró rendelkezések:

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló, 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyv, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak. Ezt az alapszabályt az Egyesület 2007. szeptember 20. napján megtartott közgyűlésen fogadta el.

Kelt: Budapest, 2012. szeptember 23.
Kategória Egyesületi anyagok
Tags: Alapszabály