A tűzoltóságtól érkezett levél etikátlan

Emlékeznek még ugye arra, hogy egy városka határában annak polgármestere rákkeltő anyagokat égetett, és füstölte tele vele a várost. A hatóságok ugyan még vizsgálódnak, de a média ezt már kész tényként tálalta, és nem kért emiatt helyreigazítást a település vezetője, ehelyett azt nyilatkozta, hogy az égetés a természetes körforgás része, ha pedig bármiben hibázott volna, azért vállalja a felelősséget.

A machiavellista vezető kikísérletezte már, hogy ez a szöveg bejön. Mert ettől elolvad mindenki. Elismerően bólintanak a médiamunkások, hogy hát igen, végre egy ember aki „vállalja a felelősséget”. S tényleg, hol terem manapság még egy ilyen? A kisváros (Veresegyház) haragosai is lefegyverzetté válnak erre a mondatra, hívei pedig vallásos imádattal tekintenek rá, hisz nincs annál nagyszerűbb, mint amikor valaki helyettünk is tartja a hátát, mert aki vállalja a felelősséget az véd is őket.

(Korrupció-ellenes tréningeken szoktam figyelmeztetni a közhivatalnok hallgatóim, hogy abban a pillanatban, ha a vezető azt állítja nekik, hogy írják csak alá helyettük a dokumentumot, ők majd vállalják a felelősséget, vegyék észre az átverést, mert épp hogy áttolják a felelősséget, és cserébe csak válveregetést adnak és barátságot ígérnek. Szóval ravasz egy szélhámos játék az ilyesmi.)

De térjünk vissza a mi esetünkre. Már hogy tudja vállalni a felelősséget a polgármester azért, hogy a légkört egy időre elszennyezte? Melyik rákbetegért vállalja majd, és honnan tudjuk, hogy bárki megbetegszik-e emiatt? És ha személyes kártétele sohasem lesz kideríthető, a jogi felelőssége meg mégkevésbé fogja majd őt terhelni. – Ha ugyanis büntetést szabnak ki, azt a polgármester (Pásztor Béla) sosem saját zsebből fizeti, hanem a közös kasszából. Végül is a felelősségvállalás tehát nem több, mint egy kommunikációs trükk. Esetleg a családi házból hozott kisfiú nyálgépes próbálkozása a szeretetért. Vagy az egyik, vagy a másik, de semmiképp sem érdemi.

De nem is erről akartam írni, hanem a tűzoltóság egészen arcátlan válaszáról, ahol meg a szokásos felelősséglerázásának kísérlete jelenik meg. (Pásztor nem véletlen emelkedik ki a haza mezőnyből.) Logikai értelemben bosszantó az irat, mert jogilag semmi gond nincs vele. Az egyesületünk tájékoztatást kért, mert szerettük volna megtudni miként is megy egy ilyen tűzgyújtásos engedélyeztetés. A két oldalas levélben szépen leírják a jogszabályi feltételeket.

(Csakhogy, és megint a tréningjeimre utalnék, melyeket pontszerzési lehetőségért vesznek fel pl. kormányablakos ügyintézők, jegyzők, polgármesterek stb. A tézis, melyet megvizsgálunk az, hogy nem lehet mindent jogszabályokba foglalni, vannak magától értetődő dolgok, létezik józan ész, létezik szakmai hivatás, közösségért vállalt etikai felelősség.)

Magától értetődő dolog, hogy nem írunk le egymást alatt- Kedves Gödöllői Tűzoltóság! – olyan mondatokat, hogy 1. „Az égetett anyag származási helyének ellenőrzésére nem volt szükség, mivel a helyszíni ellenőrzés során nem merült fel olyan adat illetve körülmény, mely azt szükségessé tette volna.” Majd 2.: „Tájékoztatom, hogy az egészséget veszélyeztető füstgáz képződés vizsgálata érdekében /…/ jelzéssel éltünk /…/ a környezetvédelmi hatóságnál.”

Minek éltek jelzéssel, ha nem volt probléma az égetett anyaggal? (Persze tudom, hogy a lakossági bejelentések miatt, de akkor ez most rontja vagy javítja a tűzoltóság megítélését?)

Az kiderül, hogy voltak helyszíni szemlén, tehát rá kell nézniük, hogy rendben vannak-e a dolgok. (Ez volt az egyik kérdésünk, és erre ilyen implicit módon jött a válasz.)

Jogászkodhatunk mi is: Nem ritka, hogy a hatóság, mikor látja, hogy gond van, feljelenti a másikat, csak hogy az látsszon végül is a dolgát teszi.

Találgathatunk is, mert nincs ígéret arra, hogy helyettünk megadja majd a választ a tűzoltóság: nem is voltak helyszíni szemlén, csak ezt hazudják. Vagy: valaki kinn volt, de lefizették, hogy ne szóljon, ne készítsen azonnal feljelentést. Vagy: nem lefizették csak bratyiztak vele, és a tűzoltó annyira hülye volt, hogy még ez is elég volt neki. És végül: olyan tűzoltó volt kint a helyszínen, aki számára nem gond a rétegelt lemezek égetése és a mérgező füstgáz, mert vagy rosszul képzett, vagy cinikus.

(A helyes válasz például így szólt volna: Az X.Y Tűzoltóságban vizsgálatot indítottam, hogy kiderítsük miért a lakossági bejelentésre és a Levegő Munkacsoport feljelentésére kellett támaszkodnunk, és a mi helyszíni szemlénken a kiküldöttek miért nem állították le az égetését, ha azok valóban mérgező égéstermékek voltak. Az eddigi adatok alapján komoly a gyanú arra, hogy az égetett termékek olyan hulladékok voltak, melyre az Önkormányzat nem kérhetett volna tűzgyújtási engedélyt, valamint fenn áll annak a valószínűsége is, hogy megtörtént az egészségre ártalmas füstgázok – pl. dioxinok – levegőbe kerülése. A belső vizsgálat folyamatáról, annak lépéseiről előzetes értesítést küldünk Önnek, és az Élni Veresegyházon Egyesületnek. Az XY Tűzoltó parancsnokság megteszi azokat a lépéseket, hogy hasonló eset – amennyiben itt hibát követett el valamelyik munkatársunk – ne fordulhasson elő. A belső szabályozásaink újragondolásában szívesen vesszük a civil szervezetük javaslatait is, és mindenképp olyan eljárásmenetet szeretnék kidolgozni, amely az Önök számára is megnyugtató. Tisztelettel XY ezredes.)

Elképzelhetetlen, hogy a fenti levél stílusában és tartalmában kapjunk választ? De miért az? Az egyetemeken még tudják, hogy ilyen választ kellene fogalmazni. (A tréningeken szintén!) Mi az ami történik az iskolák és a valóság közt? Mi a hiányzó láncszem?