A 2019-es botrányos költségvetés elfogadásának összefoglalója

Akinek nincs 4 x 20 perce, hogy végig nézze a felvételeket, annak összefoglaljuk a város jövőjét súlyosan érintő vitát 4 oldalban.

Március 4-én először a Pénzügyi Bizottság tárgyalta a testületi ülés napirendjeit, benne a Helyi Építési Szabályzat módosítását és a 2019-es költségvetést.

A vitákban gyakorlatilag csak a polgármester érvelt a beterjesztő részéről, míg vele szemben Szalontai Boldizsár és dr. Marik György képviselő.

A bizottsági ülésen az építési szabályzattal kapcsolatban

A képviselők el akarták érni, hogy a tervezett új ingatlanok eladását leállítsák, ill. rájuk építési tilalmat rendeljenek el, hogy újabb 6 ezer fővel ne nőjön a város. A társasházi lakások építése és a tömeges beköltözés megállítása a cél átmenetileg, mint ahogy más városban is van ilyen rendelet. Ugyanakkor lehessen közműveket, járdát, iskolát és óvodát építeni.

Szalontai Boldizsár és dr. Marik György képviselő érvei

Így is elég nagy a város. Addig amíg a majdani beépülések generálta fejlesztési kiadások (út, csatorna, szennyvíztisztító bővítés, új bölcsőde, óvoda, iskola, parkoló stb.) nincsenek felmérve, addig maradjon az építési tilalom. Az építési tilalomra azért van szükség mert anélkül a polgármester akkor is eladhatja a telkeket, ha erre nincs felhatalmazása.

Volt arra példa, hogy azért vettünk meg egy területet, hogy zöldterület maradhasson, de kicsit később megváltoztatta a testület a döntését, és mégis beépült.

Volt már építési tilalom pl. Börzsök Károly Ligetekben levő telkén, amin a polgármester egy sportközpontot akart létrehozni. A testület határozatban törölte az építési tilalmat, majd Börzsök Károly Gábor Csabával elcserélte a telket, aki társasházat épített rá.

Pásztor Béla polgármester érvei

Ne kössük gúzsba a saját kezünket! Veresegyház tökéletesen lakható még dupla népességgel is, nem zsúfolt. Az egyetlen gond a Budapestre való eljutás. Nem az a baj, hogy sok a lakó, hanem az, hogy sok autót vásároltak. Az amerikai barátja irigyli a homokos utakat. Ha majd megnövekszik az autószám, akkor az igényeknek megfelelően lehet kialakítani ezeket a homokos utcákat. Az autópályára való eljutást majd megoldják.

A bizottsági ülésen a költségvetéssel kapcsolatban

Azt akarta elérni a két képviselő, hogy később fogadják el egy részletes átbeszélés után, amelyben az előterjesztés hibáit már kijavítják. Hiányolták az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása érdekében a megfelelő mennyiségű óvodát, iskolát és a szennyvíztisztító szükséges bővítését. Szerették volna azt is tudni, hogy a költségvetésben rejlő nagymértékű kockázatokat hogyan fogja a polgármester kezelni, milyen más lehetőség van. Ráadásul szerintük a költségvetés bizonyos részei nem hihetők.

Szalontai Boldizsár és dr. Marik György képviselő érvei

Minden évben ígéretét adja polgármester úr, hogy a költségvetést kötetlen formában átbeszéljük, de erre sosem került sor. Minden évben az ígérte, hogy ha lesz pénz csak akkor költi el, de mindig elköltötte, pedig nem volt pénz, csak a hitel nőtt. 2014-ben konszolidálták a várost, fizette meg az állam az addig felhalmozott hiteleket. Azóta 5 milliárdot költöttünk hitelből. A mostani 2019-es összes költségvetési bevétel 16 milliárd, de ebből a tervezett fejlesztési hitel 4,8 milliárd. Ennek egyik része a meglevő hitel visszafizetésére van tervezve, a másik része pedig a tervezett fürdő 2 milliárdja. De hol van betervezve a költségvetés kiadási oldalán ez? Még nincs – ismerte el Pásztor Béla. Akkor viszont csak újabb hitelből lehet azt megvalósítani – állapították meg. Azzal hiteget évek óta minket, hogy szóbeli ígéret van a kormány részéről a hitelre. Miért nem kaptunk eddig? – tették fel a kérdést, mire válaszként azt felelte a polgármester, hogy mert még nem nyújtottunk be hitelkérelmet, mert úgy ítélte meg, hogy nem volt rá szükség.

Az előző évben megvalósított 2,8 milliárd fejlesztést idén kell kifizetni, de ezt nem tudjuk hitel ill. ingatlanértékesítés (vagyonfelélés) nélkül. A költségvetés bevételeiben az iparűzési adó túl van tervezve, hiszen Veres központi adóelvonásban van, mert az egy főre jutó adóerő képessége magas. A bevétel tartalmazza még az 1,8 milliárd ingatlanértékesítést, valamint az 500 milliós ÁFÁ-ját, amely utóbbi nem marad az önkormányzatnál. Az ingatlanértékesítés egy része társasház értékesítés, amely vélhetően nem fog teljesülni.

Lakásértékesítést szeret emlegetni a polgármester, mert az népszerű, de a költségvetésben ingatlan értékesítés szerepel, hiszen nincs annyi lakás, amennyit ebből vár. Tavaly 800 millió volt a lakásértékesítés a 1,5 milliárdos lakásállományból. De egy év alatt hogyan lehetne eladni annyit amennyit 2 év alatt nem sikerült? Tehát telekértékesítésre is gondolhat a polgármester, amit a betervezett 400 milliós közművesítés támaszt alá.

A költségvetésben szereplő fejlesztési kiadások a kérni szándékozott fejlesztési hitel felét sem érik el. Hogy kapnánk így meg? Mi lesz akkor, ha a fejlesztési hitelt nem kapjuk meg? A kormány deklarálta, hogy nem ad hitelt és nem fizet vissza hitelt, csak fejlesztési projektekre ad. Így abba fogunk belecsúszni, hogy idén el kell adni a telkeinket társasház, sorház építésre, de ezeknek a jövőbeli szociális igényei nincsenek betervezve, mint ahogy eddig sem voltak. Így olyan lemaradásba fog a város kerülni, amit soha nem fogunk tudni behozni. Ez a költségvetés koncepciótlan, de 10-20 évre kötelezettséget vállal.

Nem az a város fog tönkre menni, amelyik nem növekszik, hanem az, amely nem vállalja az alapfeladatait a növekedéssel kapcsolatban. Évtizedes lemaradások vannak: legalább 1,5 milliárd kellene a szennyvíztisztító bővítéséhez, de nincs betervezve, az egészségügyi intézmények fejlesztésére csak 3 millió van beállítva, pedig párszáz milliót kellene rákölteni, hogy utolérjük magunkat. Nincs elég tornaterem. A szükséges fejlesztések kb. még 14 milliárd hitelvelvételt igényelnek. Nem hotelt kell a városnak terveznie, nem társasházakat, amikor az alapfeladataira sincsen pénze. Verjük a mellünket, hogy végre gimnáziumot építünk, de Szentendrén (amely hasonló nagyságú város) ott 5 középiskola van. Az, hogy mennyien költöznek ide, nem bizonyítja, hogy milyen fantasztikus ez a város, ugyanis az agglomerációban már nem lehet máshova költözni.

Minden várost szolgáló célt támogattunk, konstruktív ellenzék voltunk, de mindig számokat mondtunk, míg a polgármester semmire nem válaszol. Ha nem kapjuk meg a hitelt, akkor miből finanszírozzuk az előző évből áthozott feladatokat, és mi az, amit 4,8 milliárd értékben ebből a költségvetésből elhagyunk?

Pásztor Béla polgármester érvei

Konkrétan csak azt a választ adta, hogy az értékesíthető 172 lakást lakásonként 14 millióval számolva 1,4 milliárd, tehát 1 milliárd idei bevétel reális.

Kevésbé konkrét, de legalább számadatokat tartalmazó válasza, hogy a 4,8 milliárdos hitelfelvétellel a város stabilizálódik, ami a következő évekre csak 500 milliós törlesztést jelent. A további fejlődést az iparterületek iparűzési adónövekménye fogja biztosítani.

Válaszként értékelhető még, hogy azt mondta, hogy a hitelt bele kell rakni a költségvetésbe, hogy kérelemmel fordulhassunk az államhoz. Ha a hitelt nem kapjuk meg, akkor módosítani kell. Ígéri, hogy olyan beruházásba nem kezd, amire nincs fedezet, mert az egyensúly a lényeg.

Hivatkozik még arra, hogy Budapest a költségvetését 115 milliárd hiánnyal fogadta el. Erre Marik doktor megjegyzi, hogy 1 főre vetítve Veres hiánya duplája a budapestinek.

Egyébként csak olyan általánosságokat mondott, hogy: „Megszokott ellenzéki hozzászólás”, „Ami nem növekszik az meghal” „Rizikót vállalni kell” „A városnak fejlődni kell, vállalkozó szelleműnek kell lenni, mert egyébként besavanyodik.” „Helytelen azt mondani, hogy ennyi pénzünk van és nem tudunk többet csinálni.” Azt hozta fel példának, hogy „A Missziót is úgy építettük, hogy egy fillérünk nem volt”.

Pásztor Béla felhívta még a figyelmet arra, hogy március 15-ig kell elfogadni a költségvetést. Erre Szalontai Boldizsár megjegyezte, hogy nem rajtuk múlt, hogy csak most kezdtek el beszélni a költségvetésről. Ha pedig nem lesz március 15-ig elfogadva, akkor az átmeneti költségvetés szerint a tavalyi előirányzatok alapján működhet a város, ami a legjobb volna, ugyanis akkor tényleg nem tudna új beruházásokat indítani fedezet nélkül a polgármester.

A testületi ülés

Szalontai Boldizsár azzal kezdte, hogy a költségvetésben van egy hiba, amit a Pénzügyi Bizottság nem vett észre. Ugyanis az államháztartási törvény előírja, hogy a bevételek 50%-át nem haladhatják meg a fizetési kötelezettségek. Márpedig a fizetési kötelezettségek felsorolásából hiányzik a Baldauf telek megvásárlása. Ezt a telket 2018.05.07-én képviselőtestületi határozattal a város visszavásárolta 1 333 500 ezer Ft-ért, és ebből a tavalyi évben ki kellett volna fizetni annyit, hogy 2019-re 952 500 ezer maradjon hátra. Ez 365 napot meghaladó fizetési kötelezettséget jelent, amit az akkori határozat szerint idén szeptember 30-ig kell kifizetni., Ha ezt a törvény értelmében beírjuk a táblázatba, akkor már a fizetési kötelezettségek meghaladják a bevételek 50%-át.

Ezután Pásztor Béla minden válasz nélkül azonnal meg akarja szavaztatni a költségvetést.

Szalontai Boldizár felhívja a jegyző figyelmét, hogy bejelentésére válaszoljon, mert a költségvetés törvénytelen, elfogadhatatlan. A polgármesternek nincs más választása, mint ennek fényében levenni a naprendről. A jegyzőnek kötelessége erre felhívni a figyelmet, mert ő a törvényesség őre.

Mindenki láthatóan zavart, nem tudnak a helyzettel mit kezdeni. A polgármester annyiban próbálja menteni a helyzetet, hogy azt mondja, hogy úgyis törvényességi felülvizsgálat alá kerül a költségvetés, a képviselőtestület dönthet. Ha megállapítják a törvénysértést, akkor majd visszavonja. Döntést korlátozni nem lehet.

De! – válaszolja Szalontai képviselő – Erre valók a törvények. A költségvetés tervezés folyamatának és tartalmának előírásait nem tartották be. Ezért ezt javítani kell és újra tárgyalni. Meg kell felelnünk a törvényi kötelezettségünknek!

Gáncs Gábor képviselő hozzászól, hogy a Pénzügyi Bizottság ülésén rákérdezett, hogy megfelel-e az 50%-os szabálynak, de nem kapott rá választ. Ha így adják be a hitelkérelmet, akkor az biztos elkaszálja az esélyt.

Szalontai Boldizsár hozzáteszi még, hogy ha megállapítják a törvénytelenséget, akkor az egész költségvetést módosítani kell, nem csak azt az egy sort egy táblában, ami hiányzik. Ha igaza van, akkor 600 millió a hiány, ami óriási, de ha hitelt akarnak, akkor 1,2 milliárddal nagyobb bevételt kell beállítani, hogy megfeleljen az 50%-os szabálynak.

A megszólított jegyző elmondja, hogy nincs birtokában az információnak, hogy bármilyen hiányosságban szenvedne az a táblázat. Ezt most megítélni nem tudja. Szerinte azonban ez az elfogadást nem befolyásolja. Ha tényleg meghaladja az 50%-ot, akkor a város nem kaphat hitelt, és akkor ez befolyásolja a város sorsát.

Ha nincs birtokában az információnak, hogy ezt a kérdést megítélje, akkor kérdezze meg a Pénzügyi Iroda vezetőjét – replikázott Szalontai képviselő – egyébként az állítást könnyen leellenőrizheti, megtalálja az önkormányzat honlapján a hivatkozott testületi döntést. Ezt 10 perc alatt meg lehet tenni.

Marik doktor összefoglalásként elmondja, hogy a költségvetés az előző évről 2,8 milliárd kötelezettséget hoz át, beleértve ezt a Baldauf telekügyletet is. Tervez 4,5 milliárd hosszúlejáratú hitelfelvételt. A meglevő adósság 2,5 milliárd +600 +600 millió, a jelenlegi kötelezettségeket és adósságállományt sem fedezi a hosszúlejáratú hitel, aminek ráadásul semmilyen garanciája sincs. Kéri a képviselőket, ne fogadják el a költségvetést. Névszerinti szavazást kér.

A szavazás során Gáncs Gábor, Szalontai Boldizsár és dr Marik György nemmel, a többiek igennel szavaztak (Leviczki Tamás nem volt jelen). Így lett a költségvetés elfogadva.